A mai Berlinre nem csak azok nem ismernek r�, akik a rendszerv�lt�s el�tt j�rtak ott utolj�ra, hanem azok sem, akik tavaly l�tt�k. Ha a Guinness-rekordok k�z�tt l�tezne a leggyorsabban �jj��p�l� v�ros kateg�ri�ja, akkor azt biztosan Berlin nyern�.
Lassan m�r azok sem eml�keznek r�, hol h�z�dott a h�rhedt berlini fal, akik annak idej�n a nyugati oldalr�l t�bbsz�r is �tn�ztek a keleti oldalra, a direkt erre a c�lra �p�tett emelv�nyekr�l. A fal �s a t�v�ben h�z�d� s�v hely�n ma m�r irodah�zak �s lak��p�letek �llnak. De nem csak ez�rt neh�z beazonos�tani a f�l �vsz�zados megosztotts�g f�ldrajzi hat�r�t, hanem az�rt is, mert, ha lehet, akkor tal�n a volt keleti oldal belv�rosi r�sze a hangulatosabb, az izgalmasabb, vend�gl�kben, k�v�h�zakban gazdagabb.
Ma m�r csak aj�nd�k p�l�kon �s h�t�g�p-m�gneseken olvashat� az egykor torokszor�t� mondat: "You are leaving the American sector". Berlinnek m�r egyetlen r�sze sem amerikai vagy szovjet. Berlin minden �z�ben, minden r�szlet�ben �jra berlini. Tele m�zeumokkal, �p�t�szeti csod�kkal, remek �ttermekkel, gazdag �ruh�zakkal, eur�pai szinten meghat�roz� kultur�lis �lettel.
Aki azt hiszi, hogy egy r�vid v�rosl�togat�s sor�n megismerheti Berlint, nagyot t�ved. Hacsak nem h�ve a gyakori ism�tl�seknek...
Nagy d�nt�s el�tt �lltak az �j metropoliszt fel�p�t� n�met �s eur�pai �p�t�szek a berlini fal leoml�sakor. �jj��p�ts�k-e az egykori Berlint klasszicista h�zaival, k�z�p-eur�pai tereivel, sik�toraival, gigantikus sug�r�tjaival �s birodalmi pomp�j�val (amelyek egy r�sze term�szetesen m�ig meghat�rozza sok v�rosr�sz arculat�t), vagy belev�gjanak a f�ldr�sz legnagyobb v�rosi �p�tkez�s�be, �s a t�rt�nelmi sorsfordul�k �ltal �resen hagyott belv�rosi telkeken, s�t eg�sz v�rosr�szek h�lt hely�n fel�p�ts�k minden id�k legegys�gesebb �s legmodernebb �sszef�gg� belv�ros�t. Az ut�bbit v�lasztott�k, de nem volt teljesen szabad a kez�k. A r�gi Berlin k�szen sz�ll�tott egy hangulatot �s egy �let�rz�st, amelyet a t�bb �vtizedes kett�v�laszt�s sem t�ntetett el. A m�lt sz�zad kult�rf�v�rosa �s a h�szas �vek l�ha b�ljainak sz�ntere, a nemzeteket �s nyelveket mag�ba olvaszt� k�z�p-eur�pai metropolisz m�ig �rzi ezeket az eml�keket.
A kir�lyi �s cs�sz�ri Berlin pedig k�szen sz�ll�tott olyan megker�lhetetlen alkot�sokat, amelyek Berlin fel�lm�lhatatlan jelk�peiv� v�ltak. I. Frigyes kir�ly nev�hez f�z�dik az egyik, val�ban "megker�lhetetlen" �p�tm�ny, a Brandenburgi kapu. Az akkor Berlint �vez� erd�s�gben a kir�ly utat v�gatott feles�g�nek a pomp�s Charlottenburgi kast�ly fel�. Az utat ma Unter den Lindenk�nt ismeri a vil�g, ez tal�n Eur�pa legh�resebb, de biztosan a legt�bb sorsfordul�t l�tott sug�r�tja. Ahol a "h�rsfa s�t�ny" keresztezte az akkori v�roshat�rt, a kir�ly megrendel�s�re 1789-ben kezdt�k el �p�teni a kaput, az ath�ni Akropolisz kapuzat�nak mint�j�ra. Karl Gotthard Langhans a mai, ezredv�gi v�rosalak�t�k nagy el�djek�nt impoz�ns �s grandi�zus �p�letet �lmodott meg, tetej�n a gy�zelem istenn�j�vel. Az istenn� az�ta n�zi, kik j�nnek-mennek a t�rt�nelmi kapu alatt. Ma legink�bb bratwurstot majszol� turist�kkal tal�lkozik, akik ny�ron a kapun �t a tiergarten parkja fel� s�t�lgatnak (ez maradt az egykori erd�b�l), ahol a f�ben elter�lve b�mulj�k az eget Berlin felett.
Az �gboltot manaps�g daruk hom�lyos�tj�k el. Hogy mit is �p�tenek nagy temp�ban, azt legink�bb a Potsdamer Platz sark�n tal�lhat� piros Info Boxban der�l ki, amelyet eddig t�bb mint hatmilli� l�togat� n�zett meg. Sz�m�t�g�pes anim�ci�n l�that� a j�v� Berlinje, de ha kipillantunk a tet�teraszr�l, l�thatjuk, hogy a Sony �vegpalot�ja m�r �ll, mellette hegyessz�g� toronyh�z has�tja a berlini szelet. Tervez�je, Hans Kollhoff azt vallja, egy gr�nittorony is lehet bar�ts�gos. Ez�rt tervezett meleg sz�n� faablakokat a fassz�dra, �s ez�rt tagolta finom vonalakkal a torony minden homlokzat�t. Szemk�zt nemr�g lakt�k be a berliniek a Daimler-v�rost. A c�g berlini k�zpontj�t egy mediterr�n �p�t�szre, az olasz Ranzo Pian�ra b�zt�k. � az �p�letben t�k�lyre fejlesztette, amit a v�rostervez�k el�re meg�lmodtak: a grandi�zus �p�let k�nnyednek hat, terecsk�i �s bels� udvarai m�ris m�gnesk�nt vonzz�k a berlinieket. �ttermek, �zletek, mozik, sz�lloda �s kaszin� teremtenek itt v�rost a v�rosban, �s hozz�k vissza a r�gi Berlin szellem�t �j d�szletek k�z�tt.
Berlin h�rom egyeteme, h�rom operah�za, sz�mtalan sz�nh�za ism�t nagy kih�v�s el� �ll�tja Eur�pa t�bbi kult�rcentrum�t. A vonzer�t csak n�veli, hogy Berlin tudatosan a m�dia f�v�ros�v� is fejl�dik. Aki nyilv�noss�got akar, ide, a t�v�st�di�k, �js�gszerkeszt�s�gek �s r�di�ad�k falansztervil�g�ba �rkezik.
B�r a v�ros gr�nitba �s ac�lba �lt�zve kezd �j �letet, egy vil�g biztosan megmarad. Ahogy alkonyodik, ny�zs�gni kezdenek a b�rok �s �ttermek a Kurf�rsterdammon. Nyugat-Berlin legend�s f�utc�ja, b�r a fanyalg�k szerint m�r r�gen nem az, ami a hetvenes-nyolcvanas �vekben volt, m�g mindig ny�jt igazi nagyv�rosi meglepet�seket az �jszaka felfedez�inek. De m�r ez a k�rny�k is versenyezni k�nytelen. A v�ros keleti fel�n, az Oranierburger utca k�rny�k�n fest�m�v�szek, �r�k, �p�t�szek, elkall�dott tehets�gek�s sz�prem�ny� m�v�szpal�nt�k lakj�k be a b�rokat, gal�ri�kat, k�v�h�zzal �sszek�t�tt k�nyvesboltokat. Aki idej�ben kezdett itt m�v�szettel foglalkozni, mint p�ld�ul Klaus Biesenach, az egykori orvostanhallgat�, az ma kult�rp�p�nak mondhatja mag�t az egyes�lt v�ros k�zep�n. Biesenach alap�totta meg a berlini bienn�l�t, amely az egyik legrangosabb k�pz�m�v�szeti ki�ll�t�s, �s jelzi, hogy egy �l� metropolisz kitermeli mag�b�l, �s �lteti a m�v�szetet.
A berlini �jszaka technozen�t�l hangos. A nyaranta rendezett Love Parade, Eur�pa legnagyobb, milli�s technofesztiv�lja ezekben a kis utc�kban, a pinceklubokban mintha �lland�an tartana. Milyen zene is illene jobban az �j �vezred els� metropolisz�hoz?

Forr�s: Utazunk.com