ez az a hely, az egyetlen, a csodálatos, amelyet még a legmerészebb álmaidban sem tudnál úgy elképzelni, amilyennek valóban mutatja magát. mert amikor sötétségbe borul az ég, akkor láthatod legszebb színeiben németország fővárosát: akkor ontja kékeslila színeit a sötétkék ég felé.. és hogy milyen is valójában? ezt itt megtudhatod :)
A hidegháború legfőbb jelképe a berlini fal, vagy ahogy a németek nevezik: Die Mauer. Hatvan éve, 1948 nyarán zárta le a Szovjetunió a berlini belnémet határt, majd 1961 augusztusában kezdték építeni a falat.
Nyugat-Berlint bezáró építmény megrendítő látványa sok szegediben máig él. Talán azért is, mert a kettészakítottság élményét a Tisza-parti város lakóiba is beleégette a történelem: az 1919-es szerb megszállás miatt elszakított Újszegedre csak 1921. augusztus 21-ére virradó éjszakán vonulhattak be a magyar csapatok. Ez ugyanúgy népünnepély volt, mint 1989 és 1991 ősze, amikor politikailag, majd valójában is leomlott a Fal. De végleg eltűnt-e a megosztottság?
Minden kilencedik berlini polgár visszakívánja a hírhedt-híres berlini falat – derül ki egy felmérésből most, amikor a német főváros már megkezdte az előkészületeket arra a jubileumi ünnepre, amelyet a világ egyik legszörnyűbb építményének tartott monstrum lebontásának huszadik évfordulója alkalmából, 2009. november 9-én rendeznek. A német diákok 71 százaléka pozitívan ítéli meg, hogy az NDK-ban mindenkinek volt munkahelye, és sokuk szerint a nyugdíjasoknak is jobb életük volt „odaát". A brandenburgi fiatalok nagy része azt sem tudja, ki és miért építette föl a berlini falat. E közvélemény-kutatási eredményről hallott Bátyi Zoltán újságíró is. A Szegedi Ítélőtábla sajtóreferense azonban nagyon is emlékszik, mit jelentett a fal – anno.
Mementó: a berlini fal egy darabja Brüsszelben, az Európai Parlament épülete előtt. [teljes méret]
Fotó: Őrfi Ferenc
– Velten, e picinyke település rendkívül közel fekszik Berlinhez. Ezért voltam boldog 1977-ben, amikor a szegedi egyetem hallgatójaként bekerülhettem egy olyan csoportba, amit szeretettel és nagyon nehéz munkával vártak egy hónapra a velteni csempegyárba. De mit számít a forróságot árasztó tüzes kemence, éjjel-nappal Berlint járjuk majd – tervezgettünk, amíg ki nem derült: órákig kell utaznunk, hogy bejussunk Berlinbe, Velten és a főváros között legalább három átszállást kellett beiktatni – meséli a diákkori élményt Bátyi Zoltán.
– Két hétnek kellett eltelnie, míg rájöttük: a berlini fal miatt nekünk tulajdonképpen egész Nyugat-Berlint meg kell kerülnünk ahhoz, hogy bebocsátást nyerjünk az NDK-s főparadicsomba. Mondtam is a mellettem dolgozónak: „Nem a menetrend, a fal, az itt a gond". Nem válaszolt. Mintha a fal – Die Berliner Mauer – szó nem létezne. Legalábbis a kifejezést oly mélyre elrejtették – valahova a Stasi szó mellé – a külföldiekkel folytatott beszélgetés során, mit tudva, ki figyel a párbeszédre.
A berlini fal (1961-1989) – Befalazták a brandenburgi kapu közelében álló magyar nagykövetség épületén a Nyugat-Berlin felé néző ablakot is. A Kelet-Berlinben autózóban a bezártság élményét erősítette meg a város különböző pontjain újból és újból feltűnő fal. Ugyanakkor a kíváncsiságot is ébren tartotta: „Mi lehet a túloldalon?" – szolgáltat új adalékot a fal történetéhez Horváth Lajos. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára a szegedi egyetem német szakos hallgatójaként is többször járt az NDK különböző városaiban, így Berlinben is. A mindennapokat megismerte 1977 és 80 között, mikor családjával együtt Lipcsében élt. Azután is gyakori vendég volt Németországban, de a berlini fal „túloldalát" ő is csak 1991-ben látta. – Die Mauer a berliniek Trianonja. Az építmény és a nyomán fenntartott szétszakítottság a gazdaságban, a kultúrában olyan erős nyomokat hagyott, hogy bár eltűnt a határzár, de a lelkekben máig él a megosztottság.
Egy falon áttörő Trabant festménye a német fővárost korábban kettéosztó betonmonstrumon, a berlini Potsdamer Platz mellett. [teljes méret] Fotó: Fritz Reiss
– Valamikor a nyolcvanas évek legelején láttam a falat, osztálykiránduláson jártunk Kelet-Németországban – meséli Darvasi László, lapunk publicistája. – Egy nap elsétáltunk a brandenburgi kapuhoz, holdbéli táj, szürke sivárság és katonák, katonák. A fal nemcsak elválasztott, de ölt is. A fal környéke halálsáv volt, s a brandenburgi kapunál manapság is ott sorakoznak a kicsiny emlékművek, melyeket a menekülés közben lelőtt emberek emlékére állítottak. Azóta a fal halotti sávja csodálatosan beépült Berlinben, főállomás, üzletközpont, hatalmas kormányzati negyed emelkedik az egykori senki földjéből, de az áldozatok emlékműveit, tiszteletre méltó módon „elvitték" a csillogó-villogó kormányzati negyedbe is, a Spree partján ott sorakoznak a kicsiny keresztek. A fal egy darabja még áll az Ostbahnhof környékén. Mementó.
Akadályok Ötven éve, 1958-ban Hruscsov megkísérelte a nyugati hatalmakat eltávolítását Nyugat-Berlinből. Ez meghiúsult. Az NDK 1961. augusztus 12-éről 13-ára virradó éjjel lezárta a Nyugat-Berlinbe vezető utakat, és 15-én kezdték el a fal építését... Az Európa megosztottsága legfőbb jelképének tekintett fal első darabját 1989. november 9-én döntötték le a kelet-német kommunista állampárt ellen tüntetők.
Néhány érdekes információ, amit még biztosan nem tudtál Berlinről :) Szóval tudtad...
...hogy az állatkertben és akváriumban szabad a fényképezés?
...hogy ugyanezért külön jegyet kell váltani a Német Történeti Múzeumban?
...hogy a nagy medve már négy UNESCO-világörökség címmel büszkélkedik?
...hogy Berlinben van Budapester Straße(budapesti utca)?
...hogy Michael Jakcson itt mutatta be második fiát a nyilvánosságnak?
...hogy 1961-ig az emberek szabadon ingázhattak az NSZK és az NDK között?
AJÁNLOM AZ OLDALT
