A hidegh�bor� legf�bb jelk�pe a berlini fal, vagy ahogy a n�metek nevezik: Die Mauer. Hatvan �ve, 1948 nyar�n z�rta le a Szovjetuni� a berlini beln�met hat�rt, majd 1961 augusztus�ban kezdt�k �p�teni a falat.
Nyugat-Berlint bez�r� �p�tm�ny megrend�t� l�tv�nya sok szegediben m�ig �l. Tal�n az�rt is, mert a kett�szak�totts�g �lm�ny�t a Tisza-parti v�ros lak�iba is bele�gette a t�rt�nelem: az 1919-es szerb megsz�ll�s miatt elszak�tott �jszegedre csak 1921. augusztus 21-�re virrad� �jszak�n vonulhattak be a magyar csapatok. Ez ugyan�gy n�p�nnep�ly volt, mint 1989 �s 1991 �sze, amikor politikailag, majd val�j�ban is leomlott a Fal. De v�gleg elt�nt-e a megosztotts�g?
Minden kilencedik berlini polg�r visszak�v�nja a h�rhedt-h�res berlini falat – der�l ki egy felm�r�sb�l most, amikor a n�met f�v�ros m�r megkezdte az el�k�sz�leteket arra a jubileumi �nnepre, amelyet a vil�g egyik legsz�rny�bb �p�tm�ny�nek tartott monstrum lebont�s�nak huszadik �vfordul�ja alkalm�b�l, 2009. november 9-�n rendeznek. A n�met di�kok 71 sz�zal�ka pozit�van �t�li meg, hogy az NDK-ban mindenkinek volt munkahelye, �s sokuk szerint a nyugd�jasoknak is jobb �let�k volt „oda�t". A brandenburgi fiatalok nagy r�sze azt sem tudja, ki �s mi�rt �p�tette f�l a berlini falat. E k�zv�lem�ny-kutat�si eredm�nyr�l hallott B�tyi Zolt�n �js�g�r� is. A Szegedi �t�l�t�bla sajt�referense azonban nagyon is eml�kszik, mit jelentett a fal – anno.


Mement�: a berlini fal egy darabja Br�sszelben, az Eur�pai Parlament �p�lete el�tt. [teljes m�ret]
Fot�: �rfi Ferenc

– Velten, e picinyke telep�l�s rendk�v�l k�zel fekszik Berlinhez. Ez�rt voltam boldog 1977-ben, amikor a szegedi egyetem hallgat�jak�nt beker�lhettem egy olyan csoportba, amit szeretettel �s nagyon neh�z munk�val v�rtak egy h�napra a velteni csempegy�rba. De mit sz�m�t a forr�s�got �raszt� t�zes kemence, �jjel-nappal Berlint j�rjuk majd – tervezgett�nk, am�g ki nem der�lt: �r�kig kell utaznunk, hogy bejussunk Berlinbe, Velten �s a f�v�ros k�z�tt legal�bb h�rom �tsz�ll�st kellett beiktatni – mes�li a di�kkori �lm�nyt B�tyi Zolt�n.

�p�l a fal. Fot�: DM/DV [teljes m�ret]

– K�t h�tnek kellett eltelnie, m�g r�j�tt�k: a berlini fal miatt nek�nk tulajdonk�ppen eg�sz Nyugat-Berlint meg kell ker�ln�nk ahhoz, hogy bebocs�t�st nyerj�nk az NDK-s f�paradicsomba. Mondtam is a mellettem dolgoz�nak: „Nem a menetrend, a fal, az itt a gond". Nem v�laszolt. Mintha a fal – Die Berliner Mauer – sz� nem l�tezne. Legal�bbis a kifejez�st oly m�lyre elrejtett�k – valahova a Stasi sz� mell� – a k�lf�ldiekkel folytatott besz�lget�s sor�n, mit tudva, ki figyel a p�rbesz�dre.



A berlini fal (1961-1989)
– Befalazt�k a brandenburgi kapu k�zel�ben �ll� magyar nagyk�vets�g �p�let�n a Nyugat-Berlin fel� n�z� ablakot is. A Kelet-Berlinben aut�z�ban a bez�rts�g �lm�ny�t er�s�tette meg a v�ros k�l�nb�z� pontjain �jb�l �s �jb�l felt�n� fal. Ugyanakkor a k�v�ncsis�got is �bren tartotta: „Mi lehet a t�loldalon?" – szolg�ltat �j adal�kot a fal t�rt�net�hez Horv�th Lajos. A Csongr�d Megyei Kereskedelmi �s Iparkamara titk�ra a szegedi egyetem n�met szakos hallgat�jak�nt is t�bbsz�r j�rt az NDK k�l�nb�z� v�rosaiban, �gy Berlinben is. A mindennapokat megismerte 1977 �s 80 k�z�tt, mikor csal�dj�val egy�tt Lipcs�ben �lt. Azut�n is gyakori vend�g volt N�metorsz�gban, de a berlini fal „t�loldal�t" � is csak 1991-ben l�tta. – Die Mauer a berliniek Trianonja. Az �p�tm�ny �s a nyom�n fenntartott sz�tszak�totts�g a gazdas�gban, a kult�r�ban olyan er�s nyomokat hagyott, hogy b�r elt�nt a hat�rz�r, de a lelkekben m�ig �l a megosztotts�g.


Egy falon �tt�r� Trabant festm�nye a n�met f�v�rost kor�bban kett�oszt� betonmonstrumon, a berlini Potsdamer Platz mellett. [teljes m�ret] Fot�: Fritz Reiss

– Valamikor a nyolcvanas �vek legelej�n l�ttam a falat, oszt�lykir�ndul�son j�rtunk Kelet-N�metorsz�gban – mes�li Darvasi L�szl�, lapunk publicist�ja. – Egy nap els�t�ltunk a brandenburgi kapuhoz, holdb�li t�j, sz�rke siv�rs�g �s katon�k, katon�k. A fal nemcsak elv�lasztott, de �lt is. A fal k�rny�ke hal�ls�v volt, s a brandenburgi kapun�l manaps�g is ott sorakoznak a kicsiny eml�km�vek, melyeket a menek�l�s k�zben lel�tt emberek eml�k�re �ll�tottak. Az�ta a fal halotti s�vja csod�latosan be�p�lt Berlinben, f��llom�s, �zletk�zpont, hatalmas korm�nyzati negyed emelkedik az egykori senki f�ldj�b�l, de az �ldozatok eml�km�veit, tiszteletre m�lt� m�don „elvitt�k" a csillog�-villog� korm�nyzati negyedbe is, a Spree partj�n ott sorakoznak a kicsiny keresztek. A fal egy darabja m�g �ll az Ostbahnhof k�rny�k�n. Mement�.

Akad�lyok
�tven �ve, 1958-ban Hruscsov megk�s�relte a nyugati hatalmakat elt�vol�t�s�t Nyugat-Berlinb�l. Ez meghi�sult. Az NDK 1961. augusztus 12-�r�l 13-�ra virrad� �jjel lez�rta a Nyugat-Berlinbe vezet� utakat, �s 15-�n kezdt�k el a fal �p�t�s�t... Az Eur�pa megosztotts�ga legf�bb jelk�p�nek tekintett fal els� darabj�t 1989. november 9-�n d�nt�tt�k le a kelet-n�met kommunista �llamp�rt ellen t�ntet�k.

Forr�s: Kisalf�ld.hu