Berlin le sem tudja tagadni, hogy birodalmak f�v�ros�nak �p�lt. Minden val�sz�n�tlen�l grandi�zus, h�v�s, tekint�lyelv� �s racion�lis. A v�ros k�zep�n l�v� park, a hats�vos sug�rutak, az �p�letek a birodalmi nagys�g d�szleteinek �s demonstr�l�s�ra �p�ltek �s �p�lnek most is. Ami furcsa, hogy ez j�.
Vannak v�rosok, amelyeket az �letben egyszer mindenk�pp l�tni kell, ilyen az eur�pai kult�ra meghat�roz� sarokpontja P�rizs, R�ma, London �s ide tartozik Berlin is. B�r valljuk be, az ember nem minden �ron v�gyik Berlinbe, hisz a n�metekr�l a focin �s a s�r�n k�v�l sok minden j� nemigaz�n jut �gy els�re az esz�nkbe. R�ad�sul �ltal�ban az id� is pocs�k, �s a v�ros megosztotts�g�nak jelk�p�t, a falat is neh�z feledni. A gondolatmenetemet itt vissz�j�ra is ford�tom, hisz Berlin, ha van egy kis id�nk, �s nyitott szemmel j�runk, csupa meglepet�s, megkock�ztatom, van olyan izgalmas, mint R�ma vagy P�rizs.
Izgalmas most is, �s izgalmas volt – b�r m�s okb�l – 1987-ben is. Azok k�z� tartozom, akik v�gign�zt�k a szocializmus verg�d�s�t, b�r 87-ben Berlinben se mert volna senki arra fogadni, hogy k�t �vvel k�s�bb a fal �sszeomlik. Azok k�z� tartozom, akikre Kelet-Berlinben r�sz�lt az �llamhatalom ballonkab�tos �gyn�ke, hogy azonnal tegy�k el a fant�s �veget, ne bomlasszuk itt a rendszert, mert a rend�rs�gen t�lthetj�k az �jszak�t n�h�ny pofon k�s�ret�ben. Azok k�z� tartozom, akik �lltak a sz�gesdr�ttal dupla hat�rk�nt elz�rt brandenburgi kapu mellett a gigantikus szovjet nagyk�vets�g el�tt, �s azok k�z�, akik m�g aznap d�lut�n a Tiergartenn�l a magunkkal vitt neoluxszal kif�jt�k a fal nyugati oldal�ra, minden angol tud�sukat latba vetve, hogy „fuck you CCCP”.
Azok k�z� tartozom, akik a keletn�met m�rk�jukat nem igaz�n tudt�k mire k�lteni, mert nem igaz�n volt mire k�lteni, �gy az egyetlen haszn�lhat� dologra sz�rtuk el; bolg�r szivart v�s�rolva Brecht sz�nh�z�nak fal�hoz d�lve p�f�kelt�nk �s k�pk�dt�nk a szocializmusra, ap�ti�val b�mulva a nyugati oldalr�l �tsz�r�d� tdk �s k�larekl�mok f�nyeire. Berlin m�gsem a m�lt miatt �rdekes, hanem a j�v�be vetett hit miatt, ami a v�rosban szinte mindenhol l�that�, kitapinthat�, �rz�kelhet�; a n�mets�ge miatt izgalmas.
Hat�rozott j�v�k�p
Berlin nagyon N�MET (csupa nagybet�vel �rt) v�ros, ugyanakkor olyan hely, ahol izgalmasan keveredik a m�lt �s a j�v�, a tradicion�lis n�met kult�ra a multikultival. Le sem tudja tagadni, hogy birodalmak f�v�ros�nak �p�lt. Minden val�sz�n�tlen�l grandi�zus, nagy, h�v�s, tekint�lyelv� �s racion�lis. A v�ros k�zep�n l�v� park, a hats�vos sug�rutak, az �p�letek a birodalmi nagys�g d�szleteinek �s demonstr�l�s�ra �p�ltek �s �p�lnek most is. Ami furcsa, hogy ez j�. A racionalit�s �s ez a tartalommal megt�lt�tt falanszteri hangulat szerethet�v� teszi az utc�kat, a tereket, az �p�leteket, persze akkor, ha nem figyel�nk arra, hogy aznap m�r nagyj�b�l 35 kilom�tert gyalogoltunk csak a sz�ken vett grandi�zus m�ret� belv�rosban.
West-Balk�nr�l j�tt eur�pai utask�nt �s turistak�nt sajnos m�gis Eur�pa �s a mi kis orsz�gunk k�z�tti k�l�nbs�gek hajsz�lreped�sei miatt lesz az ember legink�bb szomor�…�s miel�tt azt mondan�nk, hogy minden p�nzk�rd�s...van, ami a civil hozz��ll�s, filoz�fia �s kultur�lts�g k�rd�se.
Vegy�k a korm�nyzati negyedet. �szint�n rem�lem, hogy a Lehel t�ri megaprojekt tervez�i hacsak egy kicsit is de tanulm�nyozni fogj�k a berlini korm�nyzati �p�leteket �s nem egy �jabb ig�nytelen budapesti „csoda” �p�l. A beton �s legink�bb �veg �p�letegy�ttes a Reichstag �s a hivatalok nemcsak az �p�t�szeti megold�sok miatt megd�bbent�ek, hanem a m�g�tt�k l�v� koncepci� az, ami a b�rokratikusan �tl�thatatlan magyar k�z�letb�l j�tt turist�nak azonnal szimpatikus.
Az eg�sz �p�letegy�ttes �tl�that�: a t�rgyal�k, a folyos�k, a hivatali helyis�gek, a konferenciatermek. Az �tl�that�s�g itt nem bl�ff, Berlinben az �llam szimbolikusan is �tl�that�, a v�lasztott k�pvisel�k szemmel tarthat�ak, a munka, amit a polg�rok�rt v�gez az �llamigazgat�s, sz� szerint a kirakatban folyik. Az �p�t�szet e k�dolt, ny�lt t�rsadalomra felsz�l�t� st�lus�t �tvett�k a bankok, a c�gek, tucatsz�mra �p�lnek olyan h�zak, ahol az utc�r�l minden, ami bent t�rt�nik ny�ltan �tl�that�. A volt fal k�zel�ben egy �vegfal-�p�t�szeti-m�v�szeti-install�ci�n egy �jabb jelk�pes szimb�luma a ny�lt t�rsadalomnak, az alkotm�ny – az �llamra �s a polg�rok szimbi�zis�ra vonatkoz� – sz�vege olvashat�. Itt nincs titok, nincs mell�besz�l�s, a jog �s a k�teless�g, az �llamot fenn- �s eltart� kisembereket szolg�lja, �s nem ford�tva. A n�metek ezt az alapvet� axi�m�t megtanult�k a t�rt�nelm�kb�l.
Az �rt�k�rz� progresszi�
Nem lehetett k�nny�, de a berliniek megtal�lt�k az egyens�lyt a m�lt �s a j�v� k�z�tt. Minden, ami a m�ltjukhoz tartozik – legyen az pozit�v, vagy negat�v – az nekik fontos, �s ha nem is felt�tlen�l b�szk�k r�, v�llalj�k, mert tiszt�ban vannak azzal, hogy a m�lttal val� szemben�z�s ut�n �p�thet� a j�v�. A m�zeumok �s azok gy�jtem�nyei val�s�gos k�zkincsek: sehol nem l�ttam annyi nyugd�jast �s gyerekcsoportot a ki�ll�t�terekben, mint Berlinben.
Van is mit n�zni, a Gem�ldegalerie n�metalf�ldi �s olasz renesz�nsz k�panyaga pazar, a Kunstgewerbe m�zeum iparm�v�szeti remekei csod�latosak, az �j Nemzeti Gal�ri�jukban ott az eg�sz XX. sz�zadi eur�pai fest�szet, a m�zeumszigeten annyi az �rt�k �s a l�tnival�, hogy gy�zze a turista befogadni, a J�disches M�zeum �p�lete m�r maga is egy ki�ltv�ny, a Bauhaus-Arch�v a magyar �s egyben vil�gh�r� Moholy-Nagy L�szl� �s Breuer Marcell miatt kihagyhatatlan.
Persze szembe lehet n�zni a k�zeli m�lttal is, a falat �s annak nyom�t meg�rizt�k: az aszfalton, a tereken, a h�zak fal�n �tfut� jelk�pes kockak�sor utal a politika ostobas�g�ra, a megosztotts�gra �s a terrorra. Berlin m�gsem a m�lt, hanem a progresszi� v�rosa. Az �tkeres�s az �p�t�szetben l�that� legink�bb, grandi�zus, ami a v�rosban t�rt�nik. A Potsdamer teret h�rom nemzetk�zi szt�r�p�t�sz Renzo Piano, Helmut Jahn �s Arata Isozaki �lmodta �jra. A ny�jtott toronyh�zak, a geometrikus form�kat bebor�t� �ri�si cirkuszi s�tor, a t�bb t�z emeletnyi f�ny- �s t�rszoborra �lmodott �p�letek m�r a k�vetkez� sz�z �vnek �zennek.
Eur�pa ott
Berlin �lhet�. A t�megk�zleked�s prec�z, hisz n�met, emiatt l�nyegesen kevesebb az aut�, meg a szmog, �s persze l�nyegesen t�bb a ker�kp�ros. Az aut�forgalom lass�, nincs gyorshajt�s, a k�zleked�si l�mp�k �gy vannak programozva, hogy m�g v�letlen�l sincs z�ldhull�m. Rengeteg a z�ldter�let, a k�zpark, meg a kutyatart�k is tiszteletben tartj�k a j�rd�k szents�g�t. Sokarc�, soksz�n� v�ros: t�r�k, k�nai, indiai, thai, m�v�sz �s boh�m utc�k, negyedek, v�rosr�szek oldj�k a futurisztikus racionalizmust.
Az �ttermek, a kulthelyek, a sz�nh�zak, a k�nyvesboltok tele vannak, ami �rthet�, hisz egy n�met fiatal p�r 4-6 ezer eur�t keres. Ebb�l 500-1500 eur� k�z�tt rezsivel egy�tt b�rel egy lak�st. Mivel az �lelmiszerek nem dr�g�bbak, mint Magyarorsz�gon – a tej kb. 130-150 forint – �gy nagyj�b�l fejenk�nt 1000-2000 eur� marad havonta. Nem is igen l�tni rosszul �lt�z�tt, stresszes, s�padt, infarktusk�zeli, folyton rohan� „szellemeket”, meg az alulj�r�kb�l is hi�nyoznak a Budapesten v�rosarculati elemk�nt �s orsz�gim�zsk�nt megszokott paplanos-kartondobozos, b�zl� hajl�ktalanok – elv�gre itt is, ott is vil�gv�ros �p�l, legfeljebb m�sk�nt.
Civil v�laszok, civiliz�lt megold�sok
J� volt – ha csak egy r�vid id�re is – Berlinben egy kicsit berliniv� v�lni. J� l�tni, hogy Eur�p�nak van olyan sarka, ahol a politika az emberek�rt van �s nem megford�tva, ahol az �llam lak�ja partner, �s nem puszt�n egy k�zgazdas�gi mutat�, egy statisztikai sz�m, nem csak egy ad�fizet�, ahol a n�met „centrum” parkol� t�rsas�g m�r csak a politikai korrekts�g elv�n sem sz�l�tja fel 3-4 �vvel azel�tt be- vagy be nem fizetett p�td�jra a berlinieket. Ahol fontos a m�lt, de m�g fontosabb a j�v�. Ahol a probl�m�kra – mert ott is vannak – civil v�laszok �s civiliz�lt megold�sok sz�letnek. Az utols� este – a nosztalgia kedv��rt – �jra Brecht sz�nh�z�nak fal�hoz d�lve sz�vtam a f�st�t mintegy tisztelegve egyik kedvenc �r�m szelleme el�tt, �s m�r – mivel okafogyott� v�lt – nem k�pk�dtem a szocializmusra, csak arra gondoltam, milyen j� volna, ha a k�larekl�mplak�tokba csomagolt Budapest, ha csak kicsit is, de olyan lehetne, mint Berlin…
A Pergamon M�zeum 
A vil�g egyik legh�resebb m�zeuma, ami antik gy�jtem�nynek, el��zsiai �s az iszl�m m�v�szetek m�zeum�nak ad otthont. A v�ros �s a m�zeumi anyagok egyes�t�se ut�n szinte teljes pomp�j�ban l�that� a Pergamon-olt�r, ami a Krisztus el�tt 2. sz�zadban k�sz�lt domborm�vein az istenek �ri�sokkal v�vott harc�t mutatja. A m�zeumban l�that� m�g a miletoszi piac kapuja, valamint az Ist�r-kapu, a babiloni felvonul�si �t rekonstrukci�ja �s a Mschatta-Fassade, ami egy az id�sz�m�t�sunk szerint 744-ben �p�lt jord�niai palota gazdagon faragott r�szlete.

Forr�s: fn.hu