Berlin 3,4 milli� lakos�val N�metorsz�g legn�pesebb v�rosa, messze megel�zve a m�sodik �s harmadik Hamburgot �s M�nchent, melyek egy�ttv�ve sem �rik el Berlin lakosainak sz�m�t. A Berlin-Brandenburg r�gi� 5,9 milli� lakost sz�ml�l �s ezzel a m�sodik legnagyobb N�metorsz�gban a Rhein-Ruhr vid�k ut�n.

A lakoss�g t�bbek k�z�tt az�rt is ugrott meg jelent�sen mert a 18. �s a 19. sz�zadban t�bb telep�l�st is Berlinhez csatoltak.

Berlin lakoss�ga 1870 ut�n kezdett rohamosan n�vekedni: 1871-ben 824 580 f�, 1892 elej�n 1 624 313 f� volt. Az 1920-as �vekben a n�veked�s felgyorsult, ami nagy m�rt�kben az 1920-as Nagy-Berlin-T�rv�nynek k�sz�nhet�, melynek sor�n t�bb k�zs�get Berlinhez csatoltak �s a v�ros hat�rai kiterjedtek. A lakoss�gsz�m a II. vil�gh�bor� kit�r�se el�tt �rte el a maximumot, a majdnem 4,5 milli� f�t. A h�bor� alatt a lakoss�g sz�ma 3 milli� al� zuhant, majd az 1950-es �vekt�l kezdve folyamatosan 3,1 �s 3,5 milli� f� k�z�tt ingadozik (l�sd �bra). A v�ros lakosainak �sszet�tel�re jellemz�, hogy az �jraegyes�t�s (1990) �ta a v�rost 1,7 milli� lakos hagyta el �s 1,8 milli� �j lakos k�lt�z�tt be. 2004-ben p�ld�ul 115 267 ember k�lt�z�tt Berlinbe, k�zt�k 42 063 k�lf�ldr�l. Ugyanebben az �vben 113 581 berlini lakos hagyta el a v�rost, k�z�l�k 31 244 k�lt�z�tt k�lf�ldre.[3]

Berlin t�rt�nelme sor�n mindig vonzotta a bev�ndorl�kat �s nyitott volt ir�nyukban. A legels� csoportos bev�ndorl�s a 17. sz�zad v�g�n t�rt�nt Franciaorsz�gb�l, amikor Frigyes Vilmos, a "nagy v�laszt�fejedelem" mintegy 20 000 hugenotta menek�lt leteleped�s�t enged�lyezte. A "r�fugi�s" azonnal polg�rjogot kaptak, szabad vall�sgyakorl�st biztos�tottak sz�mukra �s szabadon haszn�lhatt�k a francia nyelvet. A legt�bb hugenotta a Friedrichstadtban telepedett le, a mai Gendarmenmarkt k�rny�k�n. Els� templomuk, a Francia D�m is a Gendarmenmarkton tal�lhat� �s fontos turisztikai l�tv�nyoss�g. Hab�r a hugenott�k az�ta teljes m�rt�kben integr�l�dtak, a hugenotta, azaz francia kultur�lis befoly�s hat�sa mindm�ig �rezhet� a v�ros �let�ben. A 19. sz�zad m�sodik fel�t�l egyre fontosabb a szl�v bev�ndorl�s is. A II. vil�gh�bor� ut�n egyre t�bb "vend�gmunk�s" �kezett Nyugat-Berlinbe t�bbek k�z�tt D�l-Eur�p�b�l �s T�r�korsz�gb�l �s szerz�d�ses dolgoz� Vietnamb�l Kelet-Berlinbe. Berlinben tal�lhat�, 200 000 f�vel a vil�g legnagyobb t�r�k k�z�ss�ge T�r�korsz�gon k�v�l. 1990 ut�n �jabb bev�ndorl�si hull�m jelent meg legf�k�ppen Oroszorsz�gb�l, ahonnan egykori n�met kisebbs�giek illetve lesz�rmazottjaik valamint zsid�k telepedhettek le Berlinben.

Berlin a II. vil�gh�bor� �ta k�l�n�s politikai helyzete �s a szabad kultur�lis �lete miatt fontos c�lv�rosnak sz�m�tott �s sz�m�t ma is N�metorsz�gon bel�l. Mivel Nyugat-Berlin nem tartozott a legbiztons�gosabb tartom�nyok k�z� (minden oldalr�l a Fallal volt k�r�lv�ve), a bev�ndorl�st a nyugat-n�met korm�ny folyamatosan szubvencion�lta, t�bbek k�z�tt azzal, hogy a nyugat-berlini f�rfiaknak elt�r�lte a sorkatonas�gi k�telezetts�get. Ennek k�vetkezt�ben a 60-as, 70-es �vekt�l egyre t�bb alternat�v (68-as) fiatal k�lt�z�tt Nyugat-Berlinbe, ahol Eur�pa egyik legszabadabb alternat�v szubkult�r�ja alakult ki.

-Forr�s: wikipedia.hu