A brandenburgi kapu Berlin k�zpontj�ban lev� korai klasszicista �p�tm�ny, a v�ros �s egyben N�metorsz�g jelk�pe. A kaput Carl Gotthard Langhans �p�tette 1788–1791 k�z�tt II. Frigyes Vilmos porosz kir�ly rendelet�re, �s az id�k sor�n t�bb olyan esem�nynek tan�ja volt, amelyek nemcsak Berlin �s N�metorsz�g, hanem Eur�pa �s a vil�g 20. sz�zadi t�rt�nelme szempontj�b�l is fontosak.

A brandenburgi kapu �s a Pariser Platz az Unter den Linden �t v�g�n tal�lhat�ak. A kapu nyugati oldal�n a Platz des 18. M�rz-r�l indul� Stra�e des 17. Juni a Tiergarten parkot szeli �t.

Le�r�sa
A brandenburgi kapu 26 m�ter magas, 65,5 m�ter sz�les �s 11 m�ter m�ly klasszicista homokk�-�p�tm�ny, amelyet az ath�ni Akropolisz-beli Prop�laia mint�j�ra alak�tottak ki. A kapunak k�t kapuh�za �s �t kapuny�l�sa van, amelyek k�z�l a k�z�ps� valamivel sz�lesebb. Mindk�t oldalon hat-hat 15 m�ter magas d�r oszlop �ll, amelyek kannel�r�ja i�n st�lus�. Az oszlopok �tm�r�je a talapzatn�l 1,75 m�ter. Az attika �s a kapuny�l�sok belseje domborm�vekkel d�sz�tett, amelyek t�bbek k�z�tt H�rakl�sz munk�it �br�zolj�k. A k�t kapuh�zban Mars �s Minerva hatalmas szobrai �llnak.
A kapu k�t oldal�n egykor a katonai �rs�g �s az ad�szed�k �rh�zai �lltak. A berlini v�mfal 1867-68-as lebont�sakor a Schinkel-iskol�hoz tartoz� Heinrich Strack nyitott oszlopcsarnokokat helyezett el a hely�re, amelyek st�lusukban a kaput k�vett�k.
A kaput a Johann Gottfried Schadow �ltal k�sz�tett �t m�ter magas bronzszobor koron�zza, amely a gy�zelem sz�rnyas istenn�j�t �br�zolja, ahogy a n�gylovas szeker�n (quadriga) behajt a v�rosba.

T�rt�nete
Az 1734-ben �p�lt berlini v�mfal a mai brandenburgi kapu el�dj�nek tekinthet�. A fal �s a brandenburgi kapu �p�t�sekor a kir�ly �talak�ttatta a v�roskaput, �gy �ll�tva eml�ket a h�bor�ban meghalt II. Frigyes porosz kir�lynak. 1793-ban helyezt�k el a kapu tetej�re Johann Gottfried Schadow alkot�s�t, a quadrig�n �ll� Nik�vel.
1806-ban a j�nai csata ut�n Nap�leon P�rizsba hurcolta a quadrig�t, de m�g miel�tt ott fel�ll�thatt�k volna, a cs�sz�r hatalma v�get �rt. P�rizs bev�telekor Ernst von Pfuel t�bornok lett a francia f�v�ros egy r�sz�nek a parancsnoka. Neki k�sz�nhetik a berliniek, hogy a gy�zelem istenn�je ism�t visszat�rhetett a brandenburgi kapu tetej�re. 1814-ben Bl�cher csapatai l�d�kba csomagolt�k a szobrot �s visszasz�ll�tott�k Berlinbe, ahol azut�n restaur�lt�k. Ekkor ker�lt az �j hatalmi jelk�p, a t�lgykoszor�n �l� porosz koron�s sas az istenn� botj�ra, a Schinkel �ltal javasolt vaskereszt kieg�sz�t�sek�nt. Az 1860-as �vekben a v�mfal lebont�sakor majdnem mindegyik v�roskaput lebontott�k; jelenleg csak a brandenburgi kapu maradt meg.
1918-ig, II. Vilmos n�met cs�sz�r lemond�s�ig a kapu k�z�ps� �tj�r�j�t kiz�r�lag a cs�sz�ri csal�d tagjai, az � szem�lyes vend�geik, illetve a Pfuel csal�d tagjai haszn�lhatt�k. 1933. janu�r 30-�n az SA a brandenburgi kapun �thalad� f�kly�smenettel �nnepelte a nemzetiszocialist�k hatalomrajut�s�t. A m�sodik vil�gh�bor� alatt a quadrig�r�l gipszlenyomatot vettek. Berlin ostroma sor�n, miut�n a quadrig�ra v�r�s z�szl� ker�lt, a n�met katon�k t�bbsz�r �gy�val r�l�ttek �s a szobor s�lyos k�rokat szenvedett. Csak egyetlen l�fej maradt meg az eredeti szoborcsoportb�l; ez ma az egyik berlini m�zeumban l�that�. Az oldal�p�letek is s�lyosan megs�r�ltek. 1956. szeptember 21-�n a berlini v�rosvezet�s elhat�rozta, hogy a v�roskaput �jra fel�p�tik. A heves vit�k �s k�lcs�n�s szemreh�ny�sok ellen�re Berlin mindk�t fele r�szt vett az �jj��p�t�sben, amely 1957. december 14-�n fejez�d�tt be. A kelet-berlini v�rosi tan�cs azonban az �jrafel�ll�t�s el�tt elt�vol�ttatta a vaskeresztet �s a sast a quadrig�r�l, mivel ezekt a porosz militarizmus szimb�lum�nak tekintett�k.
1961. augusztus 13-a, a berlini fal fel�p�t�se ut�n a kapu a lez�rt z�na k�zep�re ker�lt �s sem keletr�l, sem nyugatr�l nem lehetett �thaladni rajta. Az �p�tm�nyt csak a keletn�met hat�r�r�k k�zel�thett�k meg. A k�s�bbi �llameln�k, Richard von Weizs�cker tal�l�an jegyezte meg a hidegh�bor� idej�n: „Am�g a brandenburgi kapu z�rva, addig a n�met k�rd�s nyitva marad.“.
1987. j�nius 12-�n Ronald Reagan amerikai eln�k a k�vetkez�ket mondta egy berlini l�togat�sa sor�n a brandenburgi kapu el�tt: Mr. Gorbachev, open this gate! Mr. Gorbachev, tear down this wall! (Gorbacsov �r, nyissa ki ezt a kaput! Gorbacsov �r, d�ntse le ezt a falat!).
28 �vvel a fal �p�t�se ut�n, 1989. december 22-�n a brandenburgi kaput 100 000 �nnepl� ember jelenl�t�ben �jra megnyitott�k.
Az 1989-1990 szilveszter �jjel�n s�lyosan k�rosodott quadrig�t 1991-ben ism�t restaur�lt�k �s ekkor visszakapta a vaskeresztet a sassal. A homokk�b�l k�sz�lt kapu a k�rnyezeti �rtalmak miatt szint�n r�szorult az �tfog� restaur�l�sra . A 22 h�napos munka ut�n a kapu �nnep�lyes leleplez�se 2002. okt�ber 3-�n t�rt�nt meg �jra.
Az 1990-es �vekben Berlinben �lland� vita t�rgya volt, a kaput meg kell-e nyitni az aut�forgalomnak. A nyit�s elleni �rvek k�z�tt a legfontosabb az volt, hogy a kipufog�g�zok k�ros�tan�k a homokk�b�l �p�lt kaput. Jelenleg a kapu le van z�rva a g�pj�rm�forgalom el�l.
A n�met 10, 20 �s 50 centes eur��rm�k h�toldal�n a brandenburgi kapu l�that�, mint a megosztotts�g �s egys�g jelk�pe.

Jelent�s�ge
A brandenburgi kapu jelentette a hat�rt Kelet-Berlin �s Nyugat-Berlin k�z�tt �s egy�ttal a Vars�i Szerz�d�s �s a NATO orsz�gai k�z�tt. A n�met �jraegyes�t�sig a hidegh�bor� jelk�pe volt, majd 1990 ut�n N�metorsz�g �s Eur�pa �jraegyes�t�s�nek szimb�luma lett.

-Forr�s: wikipedia.hu