BERLIN-BERLIN • weil es meine Lieblingsstadt ist • ungarisches website
Berlin

menu168751.png
ez az a hely, az egyetlen, a csodlatos, amelyet mg a legmerszebb lmaidban sem tudnl gy elkpzelni, amilyennek valban mutatja magt. mert amikor sttsgbe borul az g, akkor lthatod legszebb szneiben nmetorszg fvrost: akkor ontja kkeslila szneit a sttkk g fel.. s hogy milyen is valjban? ezt itt megtudhatod :)

Berlin ٭ az alap adatok
Trtnelem ٭ a nagymlt
Ltnivalk ٭ a lnyeg lnyege
Knyvekben ٭ kihagyhatatlan
Knut ٭ a vilgsztr jegesmedve
Ajnl ٭ tudj meg mg tbbet
Galria ٭ kpek a medvrl
Extrk
٭ mg, mg, mg!!
Berlin-Berlin
٭ gportl

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Besuche
Induls: 2009-07-17
 
Pergamon Mzeum

KPEK A GALRIBAN!
A Pergamon Mzeum (nmetl Pergamonmuseum) Berlin s egyben Eurpa egyik leghresebb mzeuma, amely a berlini Museumsinselen (Mzeum-szigeten) tallhat. Ma az antik gyjtemnynek, az elzsiai s az iszlm mvszetek mzeumnak ad otthont. Kb. 850 000 ltogatja van vente. A mzeum nevt a f ltvnyossgrl, a Pergamon oltrrl kapta.
A mzeum trtnete:A hatalmas mret, dsztelen mzeumplet Alfred Messel s Ludwig Hoffmann tervei alapjn plt 1910 s 1930 kztt. (A tervezsben Wilhelm Wille, Walter Andrae s German Bestelmayer is rszt vett.) Nmetorszgnak a msodik vilghbor utni megosztsval a gyjtemnyt is megosztottk. 1959-ben a Pergamonmuseum-ot Kelet-Berlinben nyitottk meg jra, mg a Nyugat-Berlinben tallhat killtsi darabok 1995-ig a charlottenburgi kastlyban kaptak helyet.
A mzeum gyjtemnyei:
Antik gyjtemny
Az antik gyjtemny a brandenburgi fejedelmekig megy vissza, akik az kor klasszikus darabjait gyjtttk. 1698-ban egy rmai archeolgus gyjtemnynek megvtelvel jtt ltre tulajdonkppen a gyjtemny, ami csak a Rgi Mzeum 1810-es megnyitsval lett a nagykznsg szmra megtekinthet. A gyjtemny jelents rsze a Olmpia, Szamosz, Pergamon, Miltosz, Prin s Didma terletn vgzett satsokkal egszlt ki.Az antik gyjtemny killtterei a Pergamon Mzeum kzps traktusban, valamint az szaki szrnyban helyezkednek el. Az itt killtott antik ptszeti alkotsok, plasztikk s kismvszeti alkotsok tizenkt vszzadot fognak t, bepillantst nyjtva a grg-rmai kor trsadalmainak kultrjba s mvszetbe. A killtott malkotsok a legismertebb kultrcentrumok malkotsainak sokrtsgt s jellegzetessgt bemutatva (lelhelyeik tekintetben a grg anyaorszgot, a tle keletre lev gei-tengeri szigeteket s Kis-zsit, nyugatra s szaknyugatra Itlin t a Rajna-vidket s Gallit, szakkeletre pedig a Fekete-tengertl szak-Afrikig), idrendben s terletileg elrendezve trulnak a ltogat el.
    + A gyjtemny egyik f attrakcija az els csarnok nyugati fala eltt fellltva uralkodik a helyisgen: a rmai kori Miltosz hatalmas mret piaci kapuptmnye. A „Markt-Tor” tulajdonkppen egy szimmetrikus elrendezs, ktszintes homlokzatarchitektra, kt elugr oldalszrnnyal, szmtalan szpen kidolgozott ptszeti elemmel (tagozattal). Mint a szemben lv pergamoni „Trajans-Halle”-ban killtott modellrl megtudhat, az ptmny a dli piac szakkeleti sarkn llt. (Egy miltoszi polgr alaptvnybl, i. sz. 165-ben ltestettk mrvnybl, egy a korbbi hellenisztikus kori kapu helyn, annak tptsvel. I. sz. 900-1100 kzt egy fldrengsben megsemmislt, 1903-1905-ben trta fel Th. Wiegeland s H. Knackfu).
    + Ugyancsak Miltoszbl szrmazik a csarnok kzprszn killtott, Orfeuszt rkval s hollval brzol veg/mrvny-mozaik padlzat (i. sz. 2. sz. msodik fele), amely eredetileg egy polgri hz ebdltermt dsztette.
    + A killtcsarnok sarkn s szembeni oldalfalnl fellltott homlokzati oszlop-ptmnyek Traianus s Caracalla pergamoni templomairl szrmaznak, gyszintn innen val kt kolosszusfejezet is.
    + A mzeum ktsgtelenl legnagyobb vonzert kivlt, nvad egyttese a „Pergamoni Zeusz (Athn) oltr” feltrt leletanyaga, rszben rekonstrukcis fellltssal, rszben a csarnok („Telephos-Saal”) krtfalain felsorakoz reliefszalagokkal. A pergamoni kirlysg fnykorban, i. e. 180-159 kztt II. Eumensz uralkodsa alatt Zeusznak s a vrosvd Athnnek hlaknt ltestettk, a Pergamont s szomszdos partmenti vrosokat fenyeget galatk (keltk) ellen nyjtott isteni tmogatsrt. Feltrsa a pergamoni vr satsai sorn, 1878/86 kztt - tbb kampnyban - trtnt, Carl Humann nmet mrnk irnytsval. A vrhegy oldalban elklnlten, csodlatos szp krnyezetben ll szently helyn ma csak az alapjai lelhetk fel, a felptmny ide kerlt. A killtsi csarnokban a 36,44 x 34,20 m-es alap szentlybl csak annak a szabad lpcssort is krlvev nyugati oldala, s ennek kt szls szrnya lett fellltva, az ide tartoz reliefsorokkal. A feltrt, s a szently legfbb tovbbi mvszi rtkt kpvisel (2,30 m magas) reliefszalagokat (szakaszokat) a terem krtfalaira erstve mutatjk be. Tmjuk mitologikus, az istenek s gigszok (flistenek) harct brzoljk. A felvezet szabadlpcs eltti f reliefsor Telephosz (Pergamon alaptjnak) legendjt brzolja.
    + A terem kzprszn, a padlzatban helyeztk el II. Attalosz vrbeli palotjnak (Hphaiszteion) mozaikpadozatt (kmozaik, i. e. 150 k.).
    + Az oltregyttest befogad terem bejratt a II. Eumensz ltal pttetett Athn-szently ktszintes (dr/jn portikusz¬bl alaktottk ki (i. e. 2.sz. msodik fele).
    + A grg-jn szobrszatot s kismvszeti alkotsokat befogad termek killtott mvszeti trgyaibl teljes keresztmetszetben kirajzoldik az antik grg/helln kultra s mvszet fejldse, a krnyez trsgekbl rkez hatsok (Kis-zsia, Egyiptom) be- s rplse anyag-, tematika- s stlus tekintetben. (Nszobor grntalmval – az archaikus mosoly „Berlini Istenn” Dl-Attikrl, i. e. 575 k. stb).
    + Az antik rmai mvszet grg kultrra lapoldsa, majd nll kibontakozsa, az els csszrok kornak mintegy kt vszzadra jellemz msolatksztstl (Platn mellszobra) a tipikusan rmai mvszeti alkotsok megjelensig (Caracalla mellszobra isz. 211 k., Kentaurmozaik Tivolibl, isz. 2. sz.) s birodalomszerte szlelhet elterjedsig (Thszeusz/Mintaurosz bronz szoborcsoport Aphrodisziaszbl, ks 1. sz.) a trgyi emlkekkel gazdagon megtlttt killttermekben tanulmnyozhat.
Kzel-keleti gyjtemny
Az El-zsiai Mzeum a Louvre, a British Museum s az Anatliai Kultrk Mzeuma mellett az orientlis kor (skor) legjelentsebb gyjtemnynek szmt. 2000 m2-es killtsi terletn nyjt ismereteket Kis(El-)–zsia 6.000 vnyi idszakot tfog trtnelmrl, kultrjrl s mvszetrl. A gyjtemny a Pergamon Mzeum keleti szrnyban, 14 teremre osztva helyezkedik el. A jelents ptszeti emlkek, reliefek s kisobjektumok mutatjk be vilghr jelentsgt azoknak a nmet tudsoknak, akik kistk ket. Ezek a sumr, babiloni, asszr s szakszriai, kelet-anatliai trsgekrl szrmaznak, amelyek napjainkban Irak, Szria s Trkorszg terlethez tartoznak. A killtott leletek sokrtsgt s klnsen nagy szmt csak a mzeum rszletes killtsi vezetfzetbl lehet ttekinteni.
    + Az rs i. e. 4. vezredbeli kifejldshez, a sumrek mvszethez s kultrjhoz Uruk leletei nyjtanak kulcsot (4. terem). Agyagtblkon s blyeglenyomatokon keresztl terjedt el az rs (rsbelisg) az egsz kzel-keleti trsgben.
    + A mzeumplet kzponti rsze (8. terem) vltja ki az egyik felfokozottabb rdekldst. Ott az rdekld ltogatt az risi mret, pomps, s ragyog szneiket mindmig megtartott reprezentatv babiloni ptmnyek vrjk: az nnepi felvonuls tja, az Istar Kapu(i. e. 6. sz kezdete), valamint II. Nab-kudurri-uszur (i. e. 604-562) kirly trntermnek dsztett falfelletei. Ezeket az eredetileg hasznlt mzas sznestglk szmtalan tredkeibl sszegyjtve - eredeti vals mretkben - rekonstrultk. A falfelleteken - Babilon istensgeinek szimblumaiknt - oroszlnok, bikk s srknyok, jelennek meg.
    + A „Babilon-Saal”-ban klnleges figyelmet keltve lthat Marduk vrosvd isten fszentlynek, Bbel tornynak modellje, valamint Hammurapi kirly hres trvnyoszlopnak egy msolati pldnya.
    + Uruk rekonstrult templomnak homlokzatai (5. terem) az el-zsiai monumentlis architektra i. e. 3. s 2. vezredi mveinek tovbbi klnlegesgeit jelentik. Egy homlokzatot sznezett, getett agyagszegecsekkel dsztve, valamint mshonnan elkerlt nagymret, getett tglbl ltrehozott reliefeket.
    + Klnleges jelentsggel brnak a korabeli Assziria fvrosbl, Kalhubl szrmaz palotareliefek (i. e. 9. sz.). Egy jasszr palotaegyttes rekonstrukcija sorsn egy eredeti ajtnll meseszeren megformlt alakjrl ksztett ntvny. Az i. e. 2./1. vezredbeli asszrok mvszi s kzmves gyessgt s szakszersgt korsk, kszerek, szerszmok, agyag- s kreliefek, tovbb klnfle anyagokbl ksztett kisplasztikk mutatjk be.
    + Bogazkybl szrmaz, vltozatos funkcij kislelelek (3. terem) kpviselik a hettita korszakot (i. e. 2. e.), kermik, bronzfegyverek, pecstnyomk, rsprblkozsok, tovbb az jhettita-kori Sakcagzbl, szrmaz hromalakos - oroszlnvadszatot brzol - orthosztt (i. e. 8. sz.). A termek kzti tjrban helyeztk el a Boghazky (Hattusas) dli vroskapujt vd kt kszfinxet (i. e. 1325 k.).
remgyjtemny
A mzeumegyttesben rztt mintegy 500 000 pldnyt kpvisel numizmatikai gyjtemny az i. e. 7. szzadi kis-zsiai megjelenstl kezdve a pnz-rem hasznlatnak a 21. szzadi rem s medaillon darabokig teljes idrendjt felleli. A Bode Mzeum szzadik szletsnapja alkalmval az remgyjtemny egy hatesztendnyi tartamra terjed rekonstrukcit bonyoltott le, ezt kveten 2006-ban a gyjtemny a Bode Mzeumban ismt megnylt. Azonban mindemellett a Pergamon Mzeum keretben tovbbra is fennmaradt egy mintegy 2000 darabnyi klnleges jelentsg antik rembl ll kollekci. Ez a gyjtemny tvlatban az Altes Museumba s a Museum fr Vor- und Frhgeschichte-be fog vglegesen helyet kapni.

Az Iszlm Mvszetek Mzeuma
Az iszlm valls npek mvszett bemutat mzeum a Pergamon Mzeum lland killtsaknt az plet dli szrnyban helyeztk el. A malkotsok a Spanyolorszgtl Indiig terjed trsget lelik fel. Slypontban azonban kifejezetten a Kzel-Kelet s Egyiptom ll. A 18 killtsi teremben krljrva ptszeti elemektl a knyvmvszet trgyai, sznyegek, fa- s elefntcsont metszetek, kermik, brdszmvek s fm trgyi emlkek tekinthetk meg. A malkotsok mintegy ezeresztends idintervallumot lelnek fel, mindezek trtnelmi s geogrfiai sszefggsek slypontjainak megfelelen rendezve.
    + Az iszlm kpzmvszet eredett s kifejldse tekintve mindentt az ptszeti dekorcitl kiindulva, az iparmvszeten (Kunsthandwerk) s kszerksztsen t vonul egszen a knyvmvszetig. Kiemelkednek ebbl - rszben a mindenkori klnbz anyagokbl ellltott – az ptszeti alkotsok trbeli hatst kivlt s fokoz architektonikus dekorcik, mint a Mshatta-i (korai iszlm-kor) khomlokzatok, a samarrai palotk satsaibl elkerlt stukk-falmaradvnyok, az Aleppbl szrmaz festett faburkolatok, s a trkorszgi-, irni szeldzsuk-kori imaflkk falkermia burkolatai.
    + Az iparmvszet tern szmtalan anyagflesg jelenik meg: kors(vza-) kermik, fmmunkk, fa- s csontfaragvnyok, vegek, textlik s sznyegek.
    + A knyvmvszeti gyjtemnyben vltozatos killtsi elemeket kpviselnek a Mogul-korbl szrmaz miniatrk s az arab-perzsa kalligrfik. Az rsmvszeti (kalligrfia) az okmnygyjtemnyek kzl a trk 16-18. szzadi oszmn-korszak emlkei is kiemelkednek.
    + A Szamarrban 1911-13 kzt folytatott satsok anyaga tbbsgben Berlinbe kerlt s itt, a „Samarra-terem”-ben nyert bemutatsra. (Samarra 838-883 kztt az abbszida kalifk szkhelye, ezt megelzen a szkhely Bagdadban volt, e virgz korszak kimagasl szemlyisge Hrun ar-Rasd(786-809). Kt hatalmas mecset, lakhzak, sportltestmnyek trgyai jellemzik e kort).
    + Az „Egyiptomi-terem”-ben mindenek eltt a mameluk-korszak (1250-1517) kvn figyelmet (a ftimida-korszak fametszetei, figurlis darabok, arabeszk-dekorci, elefntcsont faragvnyok, kis llatfigurk, kisplasztikk).
    + A mameluk-korszakbl a Szriban virgz vegipar s veg-, email-mvszet trgyai szerepelnek.
    + Kln killtsi csoportot kpvisel a sznyegmvszet, annak terleti-, s stlusbeli vltozatai szerint.
    + Ugyancsak kln killtsi trgycsoportknt jelennek meg az Alhambra fdmlefedsek mvszi elemei, boltozsok, faszerkezetek, burkolatok.
    + Az Iszlm Mzeum kivteles jelentsg gyjtemnyt a „Msatta-terem” anyaga kpezi, amelyet 1840-ben fedeztek fel (reliefek, fedett homlokzatok a Msatta palotbl).
    + A „Szeldzsuk-terem” killtsi anyaga Kis-zsibl szrmazik, melynek egyik f objektumt a konyai kis moszk, tovbb tbb kermiadsztses imaflke kpviselik.
Nprajzi Mzeum
A nprajzi gyjtemny alapvet feladta a trtnelem egyes korszakai kulturlis s mindennapi letnek eszkztrt s azok hasznlati jellegzetessgeit bemutatni. Ennek a mzeum(rsz)nek a jelentsge a msodik vilghbor nagy krosodsa (mintegy 80%-os megsemmisls) felszmolsval, illetve azt kveten rohamosan fejldtt, s mr 1957-ben a tradicionlis nprajz trgykrben nll killtssal jelentkezett a ltogatk fel.
    + A folyamatos gyjts s feldolgozs eredmnyekppen pedig mr 1961-ben ltrejtt az nll szakterleteket fellel killts. Ezid alatt szmtalan idszakos killtsnak is otthont adott.
    + A nprajzi mzeum (gyjtemny) az 1889-vi alaptsa ta ad otthont a Rudolf Virchowhoz s munkssghoz tartoz, bemutat emlkanyagnak is.
    + 1960-ban sikeres kampnyt szerveztek a keleti tenger menti halsz—tengersz letmd trgyi emlkeinek felkutatsra, s feldolgozsra.
    + 1964-ben megrendezett klnkillts a „Mezgazdasg rgen s ma” cmmel az talakul agrrletrl adott kpet.
    + A 70-es vektl folyamatos gyjtst vgez a vrosi-, fleg nagyvrosi letmd alakulsa s talakulsa tmakrben, az indusztrilis s posztindusztrilis trsadalom jellegzetes trgyi s szellemi elemeibl.
Tbb jel arra mutat, hogy e gyjtemny napjainkban talakulban van, az aktulis honlap szerint ide kerl elhelyezsre pldul a mindeddig a Pergamon Mzeumban lev, nll remgyjtemny is.
Forrsok s Irodalom
    + Johanna Zick-Nissen: Meisterwerke aus der Islamischen Abteilung der Staatlichen Museen Berlin-West. Westermann, 1996/9. p.69-74.
    + Schtze der Weltkultur - Staatliche Museen zu Berlin (Museumfhrer) 1981 - Best Nr.: 801 002 1.
    + Lindner Lszl: Panormia tiknyv 1971.
    + Turgay Tna: Pergamon - MERT Bassin Istanbul, 1985. - ISBN 975-285-048-0
    + Elizabeth Rohde: Pergamon Burgberg und Altar - Henschel Verlag Berlin, 1982 - Bestell-Nr.: 625 352 1

Forrs: wikipdia.hu

 
Tudtad? :)

Nhny rdekes informci, amit mg biztosan nem tudtl Berlinrl :) Szval tudtad...
...hogy az llatkertben s akvriumban szabad a fnykpezs?
...hogy ugyanezrt kln jegyet kell vltani a Nmet Trtneti Mzeumban?
...hogy a nagy medve mr ngy UNESCO-vilgrksg cmmel bszklkedik?
...hogy Berlinben van Budapester Strae(budapesti utca)?
...hogy Michael Jakcson itt mutatta be msodik fit a nyilvnossgnak?
...hogy 1961-ig az emberek szabadon ingzhattak az NSZK s az NDK kztt?

 
Webkamera

Nhny j kis webkamera-link, ha te is alaposan meg szeretnd figyelni ezt a varzslatos vrost :)
#
Berlin Monitor
#
City-Webcams
#
Live Berlin
#
ZDF Webcam
#
g az llatkert felett
#
Potsdamer-tr
#
Nmet Trtneti Mzeum

 


Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros