K�pek a gal�ri�ban, vagy ide kattintva! 360�-os panor�ma itt!

A Berlini t�v�torony (n�met�l: Berliner Fernsehturm) Berlin egyik legf�bb l�tnival�ja, N�metorsz�g els�, Eur�pa negyedik legmagasabb szabadon �ll� �p�lete, 368 m�ter magass�ggal. K�zvetlen�l a v�ros k�zpontj�ban tal�lhat�, az Alexanderplatz �s a Rotes Rathaus k�z�tt. 1965 �s 1969 k�z�tt �p�lt az NDK korm�ny�nak megb�z�s�b�l, jelenlegi tulajdonosa a Deutsche Telekom egyik le�nyv�llalata, a Deutsche Funkturm. Sz�mtalan r�di�- �s telev�zi�ad� innen sug�rozza m�sor�t. Tagja a legmagasabb �p�letek vil�gsz�vets�g�nek.

T�rt�nete
Kelet-Berlinben m�r az '50-es �vekben tervezt�k a t�v�torony meg�p�t�s�t, M�ggelberge, vagy Treptow-K�penick ker�letben, a v�ros d�lkeleti, magasabban fekv� r�szein. A M�ggelbergben �p�l� t�v�torony �p�t�s�t azonban le kellett �ll�tani, mivel nagyban zavarta volna a Sch�nefeldi rep�l�t�r forgalm�t. �gy csak egy csonk maradt a helysz�nen. Ut�na sz�ba ker�lt m�g a Friedrichshaini N�ppark is, de a projekt nem kezd�d�tt el.
1964-ben Walter Ulbricht, az NSZEP k�zponti bizotts�g�nak els� titk�ra egy szem�lyben �gy hat�rozott, hogy a t�v�toronynak az Alexanderplatz mellett, k�zvetlen�l a belv�rosban kell fel�p�lnie. A torony �p�t�s�t Gerhard Kosel, a N�met �p�t�szeti Akad�mia igazgat�j�nak ir�ny�t�sa alatt, Hermann Henselmann, J�rg Streitparth, Fritz Dieter, G�nter Franke �s Werner Ahrend terve alapj�n kezdt�k meg. A tervez�s egyik kimondott c�lja a ter�let �talak�t�sa is volt. Ennek folyam�n a Marienkirche �s a Rotes Rathaus kiv�tel�vel a t�bbi t�rt�nelmi �p�letet mind lebontott�k.

�p�tkez�s
A kivitelez�s 1965. augusztus 4-�n indult meg, �nnep�lyes alapk�let�tel n�lk�l. A k�lts�geket eredetileg 33–35 milli� keletn�met m�rk�rabecs�lt�k, de a f��p�t�svezet�t m�r 1965-ben lev�ltott�k, mert az �sszeg 200 milli� m�rk�ra emelkedett. Ennek egyik oka az volt, hogy sok fontos anyagot import�lni kellett: a k�ls� burkolatot, valamint a f�nysz�r�kat Nyugat-N�metorsz�gb�l, a felvon�kat, a l�gkondicion�l�kat �s az ablakokat Sv�dorsz�gb�l illetve Belgiumb�l. A pontos v�g�sszeget soha nem hozt�k nyilv�noss�gra.
A torony �p�t�s�n�l olyan technol�gi�t alkalmaztak, hogy az ac�l �llv�nyzatok �p�t�se mindig egy l�p�ssel megel�zte a torony betonoz�s�t. Ezt k�vet�en a f�ld�n �sszeszerelt�k a g�mb ac�lv�z�t. Az �llv�nyzat tetej�re telep�tettek egy emel�darut, amely felh�zta a g�mb ac�ldarabjait. A daru m�g ma is ott tal�lhat�, b�r az emel�karja be van hajtva. A k�s�bb a tetej�re fel�ll�tott antenn�t egyenk�nt kb. 4 m�ter nagys�g� szerelv�nyekb�l �ll�tott�k �ssze. Az �p�l� antenna oldal�ra szint�n �p�tettek egy kis darut, amely folyamatosan egy�tt n�vekedett az �p�tm�nnyel. A munka befejezt�vel ezt a darut elt�vol�tott�k.
B� n�gy megfesz�tett munk�val t�lt�tt �v ut�n, 1969. okt�ber 3-�ra k�sz�lt el a torony, mikor is �zembe �ll�tott�k. Manaps�g is az egyik legismertebb berlini nevezetess�g, �vente mintegy 1 milli� l�togat� keresi fel. �p�t�s�re hat�ssal volt a Stuttgarti t�v�torony, ami a vil�gon els�k�nt �p�lt vasbetonb�l. Az �p�t�ssel egy�tt a teljes k�rny�ket �t�p�tett�k, sz�k�kutakat, vir�g�gy�sokat telep�tettek. A TV-torony a funkcion�lis szerepen t�l, szimbolikus jelent�ssel is b�rt: a szocializmus id�szak�ban a keletn�met monument�lis �p�t�szet �s gigantikus beruh�z�s utol�rhetetlens�g�t is hirdette, az egyik legf�bb politikai jelk�p volt.

2006-os labdar�g� VB-n
A 2006-os labdar�g�-vil�gbajnoks�g idej�re a g�mb�t a tulajdonos T-Mobile egy f�li�val takarta be, amin egy focilabda rajzol�dott ki magenta sz�nnel, ami a c�g hivatalos sz�ne. A torony v�gig �gy volt l�that� a torna ideje alatt. A f�lia elt�vol�t�s�t a j�t�kok v�gezt�vel, 2006. augusztus�ban tervezt�k, azonban azt elhalasztott�k, �gy eg�szen okt�berig lehetett l�tni a megmarad� darabokat. A 2007-es nagytakar�t�s ut�n, ami az els� volt 1989 �ta, bejelentett�k, hogy a napsug�rz�s a hossz� �vek sor�n a felgy�lemlett kosz egy r�sz�t bele�gette a g�mb felsz�n�be, amit letakar�tani szinte lehetetlen.

A bels� t�r
A torony f�ldszintj�n egy t�gas el�csarnok valamint aj�nd�k�rusok tal�lhat�k. Innen t�bb csigal�pcs� vezet fel az el�csarnok emelet�re. Itt tal�lhat� a p�nzt�r valamint a liftek. A g�mbben a l�togat�k k�t emeletet j�rhatnak be, az egyik a kil�t�emelet, a m�sik a Telecaf�, ahov� k�t felvon� sz�ll�tja az �rdekl�d�ket. Itt, 207,5 m�ter magasan tal�lhat� a panor�ma�tterem, amely f�l �r�nk�nt fordul k�rbe, teljes r�l�t�st biztos�tva a v�rosra.

Technikai adatok
    * Teljes magass�ga (az antenn�val egy�tt): 368,03 m�ter (az 1997-es �jj��p�t�s el�tt az antenn�val egy�tt 365 m�ter volt)
    * Az antenna hossza: 118 m�ter
    * Az antenna �tm�r�je: 1,80 m�ter
    * A g�mb �tlagos magass�ga: 212 m�ter
    * A kil�t�emelet magass�ga: 203,78 m�ter
    * A Telecaf� magass�ga: 207,53 m�ter
    * �tm�r�je az alapn�l: 32 m�ter
    * �tm�r�je a kil�t�emeletn�l: 24 m�ter
    * A Telecaf� �tm�r�je: 29 m�ter
    * A g�mb �tm�r�je: 32 m�ter
    * A beton�p�tm�ny t�mege: 26 000 tonna
    * A g�mb t�mege: 4800 tonna
    * Az antenna t�mege: 245 t
    * A felvon�k sebess�ge: 6 m/s
    * Alapm�lys�g: 5 m�ter
A torony alapj�n�l egy �p�letkomplexum �ll, ahol ki�ll�t�si �s aj�nd�kt�rgyak, �tterem, k�v�h�z tal�lhat�. Az �p�let teteje cs�csos form�j�ra van tervezve, a belsej�ben egy t�gas l�pcs�h�zzal. A Rotes Rathaus �s a TV-torony tengely�ben �ll a Rheinhold Begas �ltal tervezett Neptun-k�t.
A g�mb alatt a betontestben k�t gy�r� helyezkedik el v�szhelyzet eset�re, amik egy�ttal menek�l�si �tvonalak is. A g�mb felgyullad�sa eset�n egyszerre 400 l�togat� nyerhet ott mened�ket a t�z elolt�s�ig, de egy l�pcs�n tov�bbi �t is vezet lefel�.
A torony tetej�n tal�lhat� egy 1,5 tonn�s s�ly, ami er�s sz�l eset�n hivatott a torony kileng�s�t automatikusan cs�kkenteni. Az antenn�kon a vev�- �s tov�bb�t�berendez�sek digit�lis DVB-T, FM r�vidhull�m�, valamint digit�lis audi� m�sorsz�r�sra. Az antennarendszer elektronikusan f�thet�, mivel a t�li id�szakban j�gmenetesen kell tartani, valamint vigy�zni kell, nehogy nagyobb j�gdarabok hulljanak le r�la.

Programok �s frekvenci�k
A k�l�nb�z�, magas ultrar�vidhull�m� antenn�knak k�sz�nhet�en a torony 17 r�di� m�sorait k�pes sug�rozni. A kimeneti teljes�tm�ny 0,5–100 kW tartom�nyokban lehets�ges. M�g a BBC francia nyelv� ad�s�t is innen sug�rozz�k.
A BB Radio priv�t r�di�ad� is a torony 107,5 Mhz-es frekvenci�j�t haszn�lja enged�llyel, mivel a m�sik, Berlin-Sch�ferbergen l�v� �llom�s csak 13 kW teljes�tm�nyre k�pes. A Rundfunk Berlin-Brandenburg (az ARD region�lis, Berlinbe �s Brandenburg tartom�nyba sug�rz� r�di�- �s telev�zi�m�sora) 100 kW teljes�tm�nnyel, m�g a BBC legfeljebb 20 kW teljes�tm�nnyel sug�rozhatja innen a m�sorait.

K�l�nlegess�gek
A torony �p�t�se k�zben sz�mos anekdota sz�letett, vagy k�s�bb a berliniek, vagy a turist�k ragasztott�k r�.

A p�pa bossz�ja
R�gt�n a g�mb fel�ll�t�sa ut�n sok tal�lgat�sra, mulats�gra adott okot a g�mbr�l visszacsillan� kereszt. A Nap sugarai ugyanis kereszt alakban csillantak vissza az �vegfel�letr�l. Ez az ateista NDK-vezet�snek k�nos volt. �ll�t�lag ezen aff�r miatt nem is h�vt�k meg az �p�t�szeket a megnyit�ra, �s innen kapta is az �p�let a becenev�t: „A p�pa bossz�ja” (n�met�l: Rache des Papstes). Otto Dibelius evang�likus p�sp�k, a n�met evang�likus egyh�z vezet�je ut�n nevezt�k m�g „Dibelius bossz�j�nak” („Dibelius’ Rache”) is.
V�g�l is �gy k�nyvelt�k el a jelens�get, mint egy plusz jel a szocializmusnak. Egyes h�rek szerint a Stasi gondolkodott fel�ll�tani f�nyvisszaver� t�kr�ket a f�ld�n, amelyekkel a keresztet elt�ntethett�k volna. Egy tov�bb anekdota szerint az NDK N�pi Kamar�ja gondolkodott a lebont�s�n is, ez azonban komolyan nem mer�lt fel.
Az 1987. j�nius 12-�n Brandenburgi kapun�l elmondott h�res besz�d�ben az akkori amerikai eln�k, Ronald Reagan egy �jabb sz�besz�det t�rt nyilv�noss�g el�. Ezek szerint a kelet-berlini hat�s�gok a torony meg�p�lte �ta k�s�rleteztek azzal, hogy olyan anyagot tal�ljanak, ami a sugarakat elt�r�ti, vagy a jelet l�thatatlann� teszi.

Szent Walter
Az �p�letet hasonl� okokb�l nevezt�k m�g „Szent Walternak” (St. Walter) is, utalva Walter Ulbrichtra, az NSZEP f�titk�r�ra, aki elrendelte a torony fel�p�t�s�t. Ulbricht hal�la ut�n imm�ron az „Ulbrichts Ged�chtniskirche“ (Ulbricht eml�ktemploma) kifejez�s ragadt meg.

Telespargel
Az idegenvezet�k gyakran azzal a becen�vvel eml�tik a tornyot, hogy Telespargel („tele-sp�rga”) �s Zahnstocher („fogpiszk�l�”), mint olyan nevek, amelyeket �ll�t�lag sokat haszn�lnak a helybeli lakosok. Ez azonban nem teljesen igaz, mivel a berliniek �ltal�ban kimondj�k a TV-torony (Fernsehturm) sz�t, nem haszn�lj�k a „Telespargel” vagy „Zahnstocher” kifejez�st. El�bbi becen�v sokkal ink�bb a NDK-s tisztvisel�k k�v�ns�ga volt, de a gyakorlatba nem nagyon ment �t. Egy helyi mond�s szerint Berlinben egyetlen norm�lis kil�t�pont van, az a TV-torony, mivel egyed�l onnan nem l�tni a t�v�tornyot.

A helysz�ni hat�rozat
1964. szeptember 20-�n Walter Ulbricht p�rtvezet� a v�ros makettja el�tt a maga ut�nozhatatlan st�lus�val v�lasztotta ki a helysz�nt: „Nu, Genossen, da sieht man's ganz genau: Da geh�rt er hin.“ A magyar ford�t�s k�r�lbel�l �gy hangozhat: „Na, elvt�rsak, pontosan l�that�, hogy ide val�.” Emiatt a z�rt d�nt�s miatt van az, hogy nem t�rt�nt meg az �p�t�si enged�ly kiad�sa, an�lk�l �p�tett�k fel. A helysz�nt �gy v�lasztott�k ki, hogy lehet�leg az �sszes nagy kelet-berlini utca a toronyhoz vezessen.

Das Fernsehturmlied
A toronyhoz �rt vers m�sodik str�f�ja a keletn�met �tt�r�k hivatalos dala volt:

Der Fernsehturm ist gro� und schlank,
gro� und schlank, gro� und schlank
und hat ein B�uchlein blitzeblank,
B�uchlein blitzeblank, B�uchlein blitzeblank.
Da ist kein Magen drin, nee, nee, sondern ein Fernsehturmcaf�.
Gro� und schlank, blitzeblank, Fernsehturmcaf�.
Sz�veg: Helmut St�hr/Ilse �s Hans Naumilkat

A k�r�lbel�li magyar v�ltozat:

A t�v�torony oly magas �s karcs�,
magas �s karcs�, magas �s karcs�
hasik�ja f�nyes, mint a vill�m,
f�nyes mint a vill�m, f�nyes mint a vill�m.
Nincs gyomra, nincs, csak egy k�v�z�ja.
Magas �s karcs�, f�nyes, k�v�h�zas.

Filmekben
A t�v�torony az id�k sor�n t�bb k�l�nb�z� filmben is fontos szerepet j�tszott. A Tornado c�m� alkot�sban a tornyot majdnem lerombolja egy torn�d�. A Pokoli t�v�torony (eredeti n�metben: Das Inferno – Flammen �ber Berlin) c�m� filmben kit�r egy t�z a g�mb �tteremszintj�n, ahol 17 ember bennreked. Mivel biztons�gi okokb�l nem forgathattak az eredeti helysz�nen, ez�rt az eredetivel megegyez� d�szletet �p�tettek fel egy m�sik helyen. A k�l�nb�z� technikai r�szletek, mint p�ld�ul a szemmel l�that� hib�k, a t�zjelz� rendszer hi�nya, vagy a zuhan�svesz�lyes felvon�k csak fikci�k. A Verliebt in Berlin c�m� n�pszer� telenovella hivatalos jelk�pe a t�v�torony.

-Forr�s: wikipedia.hu