K�pek a gal�ri�ban!

A v�ros legszebb kast�lya, ami egyben az egyetlen itt megmaradt Hohenzollern-kast�ly; Poroszorsz�g m�v�szet�t �s udvari kult�r�j�t mutatja be a XVII. sz�zadt�l kezd�d�en. 1695-ben tervezte Johann Arnold Nering �s Martin Gr�nberg, eredetileg I. Frigyes kir�ly feles�ge, Sophie Charlotte ny�ri rezidenci�j�nak; 1699-re lett k�sz. A k�vetkez� 100 �vben azonban a csal�d kib�v�ttette, bizony�tand� a Hohenzollern csal�d hatalm�t. A barokk st�lus� palot�t Johann Friedrich Eosander, Georg von Knobelsdorff, valamint Carl Gotthard Langhans �p�tette.

I. Frigyes m�g Sophie Charlotte hal�la el�tt, 1705-ben megb�zta Neringet �s Eosandert, hogy a kast�lyt tegy�k a versailles-ihoz hasonl�v�. A palota k�zep�n az Eosander-�p�let �ll a Hohenzollern-lakoszt�lyokkal, a Porcel�n Szob�val, aminek mennyezet�t k�nai �s jap�n alakzatok d�sz�tik, valamint a K�poln�val. Eosander 1712-ben �p�tette a kupol�t az istenn�szoborral a palota tetej�re, mintegy megkoron�zva a k�z�ps� r�szt.

1740-46. a Knobelsdorff-sz�rnnyal b�v�lt az �p�let. Fels� szintj�n tal�lhat� a Feh�r Terem, a kir�lyi csal�d egykori eb�dl�je, az Arany Gal�ria �s a Boucher, Pesne �s Watteau m�veivel d�sz�tett Koncertterem. A f�ldszinti Romantika Gal�ria olyan kiemelked� XIX. sz�zadi romantikus m�v�szek alkot�sainak ad helyet, mint Carl Blechen �s Kaspar David Friedrich, valamint klasszicista �s biedermeier m�vek is megtekinthet�k itt.

A Langhans �p�letben, a nyugati sz�rnyban tal�lhat� a r�g�szeti leleteknek helyt ad� �t�rt�neti M�zeum, ami Heinrich Schliemannak, Tr�ja felfedez�j�nek saj�t tr�jai gy�jtem�ny�r�l h�res. A Porcel�nkabinetben �rt�kes jap�n �s k�nai porcel�nok, a "berlini barokk" d�szei l�that�k. A kast�lysz�nh�z a sz�rny befejez�sek�nt 1787-91. �p�lt. Miut�n 1945-ben az �p�let bombatal�latot kapott, 1950-65. �p�tett�k �jj�, eredeti st�lus�ban.

Kertje az angol �s a francia st�lus �tv�zete. Nemcsak turistal�tv�nyoss�g, hanem sok berlini sz�m�ra is kikapcsol�d�st jelent. Itt �ll a Karl Friedrich Schinkel tervei alapj�n �p�lt, olasz klasszicista st�lus� Schinkel Pavilon, amit III. Frigyes Vilmos ny�ri lakoszt�lyk�nt haszn�lt. Az �p�letben megtekinthet� b�torok, k�pek �s szobrok a korai XIX. sz�zad �letst�lus�t k�zvet�tik.

A kert nyugati oldal�n �ll�, neoklasszicista st�lus� Mauz�leumban tal�lhat� III. Frigyes Vilmos �s feles�ge, Luise kir�lyn�, valamint I. Vilmos Christian Daniel Rauch �ltal tervezett szarkof�gja. A t� t�loldal�n �ll� Belvedere-t 1788-ban Langhans �p�tette teah�znak, II. Frigyes Vilmos k�r�s�re. Jelenleg ki�ll�t�terem, ahol a Kir�lyi Porcel�nmanufakt�ra t�rt�nete tekinthet� meg.

Eljut�s: Spandauer Damm 10-22. ; az U2-es metr�val vagy a 309-es busszal, a Sophie-Charlotte-Platz meg�ll�n�l.

Bel�p�jegy (2008): 7,00 Euro tanul�knak, katonai szolg�latosoknak, egyetemi/f�iskolai hallgat�knak, civilszolg�latosoknak, mozg�skorl�tozottaknak, munkan�lk�lieknek, szoci�lis seg�lyben r�szes�l�knek, a R�gi Kast�lyba. Bel�p�s csak vezet�ssel. 10,00 Euro feln�tteknek, a R�gi Kast�lyba; 6,00 Euro feln�tteknek az �j Sz�rnyba, audio-vezet�ssel; 5,00 Euro munkan�lk�lieknek, egyetemi/f�iskolai hallgat�knak, tanul�knak, mozg�skorl�tozottaknak, katonai �s civilszolg�latosoknak, szoci�lis seg�lyben r�szes�l�knek az �j Sz�rnyba, audio-vezet�ssel.

Nyitva tart�s:
�j Sz�rny: november 1-m�rcius 31.: kedd-vas�rnap 10-17 h; �prilis 1-okt�ber 31.: kedd-vas�rnap 10-18 h.
R�gi Kast�ly: �prilis 1-okt�ber 31.: h�tf�, szerda-vas�rnap 10-18 h; november 1-m�rcius 31.: h�tf�, szerda-vas�rnap 10-17 h. A f�ldszintre val� bel�p�s csak vezet�ssel.

-Forr�s: utazas-nyaralas.info