K�pek a gal�ri�ban!

A Reichstagot 1894-ben nyitott�k meg Berlinben, �s eg�szen az 1933-as t�zv�szig a N�met Birodalom parlamentjek�nt m�k�d�tt. 1999 �ta �jra a n�met t�rv�nyhoz�s otthona, miut�n a vil�gh�r� �p�t�sz, Norman Foster tervei alapj�n �jj��p�tett�k. K�ldet�s�t homlokzat�n a felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a n�met n�pnek”.

A mai n�met parlamentet Bundestag n�ven ismerj�k, �gy hat�rolva el el�dj�t�l. A Reichstag mind a N�met-r�mai Birodalom, mind a nemzetiszocializmus alatt N�metorsz�g t�rv�nyhoz� szerve �s �p�lete volt. A mai terminol�gi�ban a "Reichstag" jelenti mag�t az �p�letet, a "Bundestag" pedig N�metorsz�g t�rv�nyhoz� test�let�t.

T�rt�net
A Reichstag �p�t�s�t megel�z�en a t�rv�nyhoz�s t�bb m�s �p�letben �l�sezett, melyek azonban sz�k�snek bizonyultak. P�ly�zatot hirdettek egy �j �p�let tervez�s�re, de a megval�s�t�s p�nz�gyi okokb�l egyel�re m�g v�ratott mag�ra.
1882-ben �jabb tervp�ly�zatot hirdettek, melynek gy�ztes�t, a frankfurti Paul Wallot �p�t�szt meg is b�zt�k a Reichstag fel�p�t�s�vel. 1884. j�nius 9-�n I. Vilmos cs�sz�r letette az alapk�vet, de m�r nem �lhette meg az �p�tkez�s 1894-es befejez�s�t.
Az I. vil�gh�bor� befejezt�vel a cs�sz�r, II. Vilmos lemondott tr�nj�r�l, �s az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erk�ly�r�l ki�ltotta ki a Weimari K�zt�rsas�got. A k�zt�rsas�g idej�n az �p�let tov�bbra is a n�met t�rv�nyhoz�s otthon�ul szolg�lt.

A Harmadik Birodalom idej�n
Egy h�nappal Adolf Hitler hatalom�tv�tele ut�n, 1933. febru�r 27-�n a Reichstag m�ig sem teljesen tiszt�zott k�r�lm�nyek k�z�tt le�gett. (Ekkor sz�letett az „�g, mint a Reichstag” n�met mond�s.) A gy�jtogat�ssal a n�ci vezet�s a kommunist�kat v�dolta. Erre hivatkozva vont�k vissza a Weimari Alkotm�nyban lefektetett szabads�gjogok nagy r�sz�t, �s �p�tett�k ki a tot�lis diktat�r�t N�metorsz�gban.
A k�zhiedelemmel ellent�tben a nemzetiszocializmus idej�n a Reichstag nem volt a t�rv�nyhoz�s sz�ntere. A csup�n p�r alkalommal �ssze�l� birodalmi gy�l�s a szemk�zti Kroll Operah�zban �l�sezett, hiszen a Felhatalmaz�si t�rv�ny elfogad�sa ut�n a t�nyleges hatalmat m�r az NSDAP gyakorolta. Mag�t az �p�letet a t�zv�sz ut�n rendbe sem hozt�k, a h�bor� alatt l�gv�delmi �tegeket helyeztek el benne. Ennek, �s szimbolikus jelent�s�g�nek k�sz�nhet�en a Reichstag a sz�vets�ges l�gicsap�sok kedvenc c�lpontj�v� v�lt.

A hidegh�bor� sodr�ban
N�metorsz�g kett�oszt�sa ut�n a Reichstag �p�lete ugyan Nyugat-Berlinbe ker�lt, de csup�n p�r m�terre Kelet-Berlin hat�r�t�l, melyet 1961-ben le is z�rtak a Berlini Fallal. A h�bor� ut�n az �p�let romokban hevert, r�ad�sul m�g sz�ks�g sem volt r�, l�v�n az NSZK t�rv�nyhoz�sa az ideiglenes f�v�rosba, Bonnba k�lt�z�tt. 1956-ban sz�letett d�nt�s arr�l, hogy az �p�letet fel�j�tj�k. 1961 �s 1964 k�z�tt Paul Baumgarten tervei alapj�n r�szben helyre�ll�tott�k az �p�letet, melyben ki�ll�t�sokat �s t�rsadalmi esem�nyeket rendeztek.

Az �jraegyes�t�s �ta
T�rt�nelmi pillanat: az �jraegyes�t�sei �nneps�get 1990. okt�ber 3-�n a Reichstag �p�let�ben tartott�k, t�zij�t�k k�s�ret�ben. Szimbolikus jelent�s�g� volt, hogy az egyes�lt N�metorsz�g t�rv�nyhoz�sa �jb�l a Reichstagba k�lt�zz�n, ami 1991-re meg is t�rt�nt.
�jabb fel�j�t�s kezd�d�tt Norman Foster vezet�s�vel: szinte az utols� t�gl�ig kicser�lt�k az �p�letet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a meg�jult Reichstagot. �j, �vegb�l k�sz�lt kupol�ja Berlin egyik els� sz�m� l�tv�nyoss�g�v� v�lt, a benne elhelyezett kil�t�b�l felejthetetlen l�tv�nyt ny�jt a n�met f�v�ros, mi t�bb, m�g a Bundestag �l�sterme is bel�that�. 1995-ben Christo �s Jeanne-Claude becsomagolt�k a n�met parlamentet egy m�v�szeti projekt keret�ben.

H�zeln�kei
Eduard Simson
Maximilian Franz August von Forckenbeck
Otto Theodor von Seydewitz
Adolf Graf von Arnim-Boitzenburg
Gustav Konrad Heinrich von Go�ler
Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow
Wilhelm von Wedell-Piesdorf
Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow
Rudolf Freiherr von Buol-Berenberg
Franz Graf von Ballestrem
Udo Graf zu Stolberg-Wernigerode
Hans Graf von Schwerin-L�witzJohannes Kaempf
Konstantin Fehrenbach

-Forr�s: wikipedia.hu