Ez a szobor Virchow vil�gh�r� patol�gusnak �ll�t eml�ket, aki 1902-ben hunyt el.

++ Inform�ci� Rudolf Virchow-r�l
Rudolf Virchow (Schievelbein, (Pomer�nia, 1821. okt�ber 13. -Berlin, 1902.) n�met orvos, politikus, az MTA k�ltagja.
Orvosi tanulm�nyait Berlinben v�gezte, azut�n alorvos lett, majd 1844-ben a Charit�ben Froriep R�bert asszisztense, kinek 1846. v�glegesen ut�da lett. 1848. az akkori kultuszminiszter megbiz�s�b�l Fels�-Szil�zi�ban tanulm�nyozta az ott d�h�ng� tifuszj�rv�nyt, amelyr�l kimer�t� tud�s�t�sokat irt. Miut�n reformjavaslataival a korm�nynak k�nyelmetlen lett, �ll�s�t�l megfosztott�k. Azut�n W�rzburgba ment mint a k�rboncol�stan rendes tan�ra, de m�r 1856-ban visszat�rt Berlinbe mint a k�rbonctan, az �ltal�nos k�r- �s gy�gytan tan�ra �s az �j k�rtani int�zet igazgat�ja. W�rzburgban tagja volt a Verhandlungen der phisical-med. Gesellschaft szerkeszt�s�g�nek, ezenkiv�l szerkesztette a Handbuch der spec. Path. u. Therapie-t. 1859. a norv�g korm�ny megbiz�s�b�l a lepr�t tanulm�nyozta Norv�gia nyugati tengerpartj�n, 1861 �ta a berlini v�rosi tan�cs tagja, 1862. a porosz k�pvisel�h�zba bev�lasztott�k, 1880 �ta tagja a n�met birodalmi gy�l�snek is. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia 1873-ban v�lasztotta k�ltagj�v�. A k�zeg�szs�g�gy ter�n sok �ld�sos int�zm�nynek volt r�szint megalap�t�ja, r�szben t�mogat�ja. Kiv�l� kutat�sokat v�gzett az archeologia ter�n, ahol nagy eredm�nyeket mutatott fel. Megd�nt�tte Rokitansky Krasenlehre c�men ismeretes elm�let�t a betegs�gek okair�l, ugyszint�n Cruveilhier n�zet�t a flebitiszr�l, alapvet� tant alap�tott meg a leukemi�r�l, trombozisr�l, emboli�r�l �s fert�z�sr�l; mint els� figyelte meg az emberi sejtek �sszeh�z�d�si k�pess�g�t, � fedezte fel az agybeli v�red�nyek h�vely�t. Bizony�totta, hogy a v�r�s v�rsejtek csak ut�lag ker�lnek a m�r k�sz sejtbe, � adta a sz�rke agy�llom�ny �jk�pz�dm�nyeinek els� vil�gos k�p�t; kimutatta, hogy trichin�zus h�s �lvezete k�zvetlen�l is fert�zhet; meg�llap�totta a k�l�nbs�get a dysenteria �s enteritis dyphteritica k�z�tt. Nagyon hozz�j�rult, hogy a v�rosok tiszt�t�s�r�l a n�ezetek tiszt�z�dtak; felder�tette okait a rachitisznek, a kretinizmusnak; megt�madta Pettenkofernek sok �ll�t�s�t �s n�zet�t a koleraj�rv�nyra n�zve stb. Cellul�r-patologi�ja, melyet � biol�giai elvnek tartott, �ltal�nos elterjed�snek �rvend �s amellyel szil�rd alapj�t vetette meg a patologi�nak, amelyet a kutat�s leg�jabb eredm�nyei sem ingathattak meg, s�t Rokitansky is k�vet�je lett. 1897 nov. 50 �vi jubileum�t �lte meg. 1902-ben hunyt el.

-Forr�s: berlininfo.hu && wikipedia.hu