K�pek a gal�ri�ban!

Az Olympiastadion stadion Berlinben, a 2006-os labdar�g�-vil�gbajnoks�g egyik f� helysz�ne. A stadion volt az 1936-os ny�ri olimpia sz�nhelye, �s az 1974-es labdar�g�-vil�gbajnoks�g h�rom m�rk�z�s�t is itt rendezt�k.

A helysz�nen eredetileg k�t stadion �llott, amelyek k�z�l az egyiket az els� vil�gh�bor� miatt t�r�lt 1916-os ny�ri olimpi�ra �p�tettek. (Ennek az olimpi�nak a megrendez�s�re Budapest is p�ly�zott.)

A jelenlegi stadiont, amelyet a hatalmas Olympischer Platz vesz k�r�l, eredetileg az 1936-os ny�ri olimpi�ra �p�tett�k, de az�ta egyszer �t�p�tett�k, a 2006-os futball vil�gbajnoks�gra pedig fel�j�tott�k. A m�sodik vil�gh�bor�ban alig szenvedett k�rokat, b�r 1945 m�jus�ban a birtokl�s��rt nagy harc folyt a V�r�s Hadsereg �s a n�metek k�zt, amelyben a gyerekkaton�kb�l verbuv�lt Hitlerjugend 2000 tagja halt meg.

A stadion szomsz�ds�g�ban �p�ttette meg Adolf Hitler a Maifeldet, a 250 ezer n�z�t befogadni k�pes hatalmas gyepes mez�t, ahol a Harmadik Birodalom m�jus elsejei gimnasztikai bemutat�it tartott�k.

Az Olympiastadion eredeti befogad�k�pess�ge 110 ezer ember volt �s volt egy VIP szektora, ahol Hitler �s megh�vottjai foglalhattak helyet.

A stadion ma is mag�n viseli a n�cik �p�tkez�s�nek nyomait, �s miut�n kider�lt, hogy ez lesz a 2006-os vil�gbajnoks�g d�nt�j�nek helysz�ne, ez n�mi vit�t is gerjesztett. "A t�rt�nelem, az �p�letek totalit�sa itt van. A n�ci l�tk�p nem t�nt el teljesen" – mondta Huenter Gebauer sportszociol�gus. "Er�dh�z ill� tornyok �llnak itt, �s amikor az emberek idej�nnek, azt fogj�k k�rdezni, hol �lt a F�hrer."

A fel�j�tott stadion megnyit�j�n Otto Schilly akkor n�met bel�gyminiszter is elismerte, hogy a stadion rossz eml�keket is fel�breszthet, de hozz�tette: "De 2006-ban a vil�g egy modern, demokratikus �s nyitott N�metorsz�gra fog tekinteni."

2002. janu�r 9-�n, a fel�j�t�s k�zben a munk�sok egy �l�s alatt m�sodik vil�gh�bor�s bomb�ra bukkantak, amit a berlini rend�rs�g a stadionon k�v�l felrobbantott.

Az 1936-os olimpia
A stadiont 1936. augusztus 1-j�n Adolf Hitler nyitotta meg �s Fritz Schilgen atl�ta gy�jtotta meg az olimpiai l�ngot.

A l�ngot el�sz�r m�r kor�bban, az amszterdami olimpi�n gy�jott�k meg el�sz�r, 1928-ban, de Berlin vezette be az olimpiai f�klya maratonszer� k�r�tj�t. A l�ng 3000 kilom�tert utazott Berlinig, hat hat�ron �thaladva, G�r�gorsz�gon, Bulg�ri�n, Jugoszl�vi�n, Magyarorsz�gon, Csehszlov�ki�n, Ausztri�n �s N�metorsz�gon kereszt�l. A f�klya �tlete Carl Diemt�l sz�rmazott.

Az olimpia esem�nyeire n�gymilli� jegyet adtak el. Ez volt az els� telev�zi�n k�zvet�tett olimpia: Berlinben 25 �ri�si k�perny�t sz�rtak sz�t. Az esem�nyt 28 nyelven k�zvet�tett�k r�di�n.

Az olimpia egyik legeml�kezetesebb esem�nye az amerikai Jesse Owens, egy feketeb�r� rabszolga unok�ja n�gy arany�rme volt.

Fel�j�tva: 2004-ben

-Forr�s: wikipedia.hu