K�pek a gal�ri�ban!

Berlin Hauptbahnhof Berlin k�zponti p�lyaudvara. A 2006. m�jus 26-�n �tadott p�lyaudvaron naponta mintegy 1100 szerelv�ny �s 300 ezer utas fordul meg. Az �p�t�szeti terveket a hamburgi Gerkan, Marg & Partners iroda k�sz�tette el.
A 321 m hossz� kelet-nyugat ir�ny� �vegcsarnok fedi le a Stadtbahn vonal�t, amit keresztez egy m�sik, 160 m�ter hossz�, 40 m�ter sz�les �szak-d�l ir�ny� �vegtet�. A keresztez�st n�gy, egyenk�nt 46 m�ter magas torony�p�let szeg�lyezi, melyek k�z�l kett�-kett� h�dszer�en �sszekapcsol�dik a f�csarnok �vegteteje felett.

T�rt�nete
1871-ben �p�lt fel itt az els� �llom�s, mely a klasszicista �s a renesz�nsz �p�t�szeti st�lusok jegyeit hordozta mag�n �s egy fejp�lyaudvar volt. A helysz�n kiv�laszt�sa tudatos volt. M�r ekkor eld�nt�tt�k, hogy a Spree foly� ment�n alak�tanak ki egy k�zleked�si folyos�t. Ennek els� l�p�se volt egy vas�tvonal ki�p�t�se, mely Hamburgot �s Br�m�t k�t�tte volna �ssze Berlinen kereszt�l. Az ide �rkez� utasok d�li vagy keleti ir�nyban sz�nd�koztak tov�bbutazni. Azonban k�zponti p�lyaudvar hi�ny�ban k�nytelenek voltak lovas kocsikkal �tmenni arra a vas�t�llom�sra, ahonn�t az �ti c�ljuknak megfelel� ir�nyban indultak a szerelv�nyek.
A XX. sz�zad elej�re egy v�roson bel�li vas�ti k�rgy�r� alakult ki. A v�ros egy�tt �lt a vas�t �ltal ny�jtott el�ny�kkel. Az el�v�rosi vonatok �s a t�vols�gi szerelv�nyek k�z�tt t�bb helyen biztos�tva volt az �tsz�ll�si lehet�s�g. Azonban a fejp�lyaudvarok egyre ink�bb probl�m�t okoztak �s mindink�bb hi�nyzott egy elem ebb�l a rendszerb�l: egy �szak-d�l ir�ny� kapcsolat. 1910-ben v�g�l arra az elhat�roz�sra jutottak, hogy ezt egy f�ldalatti vas�ti alag�ttal lehetne a legjobban megoldani, ugyanis �gy nem okozn�nak h�tr�nyt a v�ros felsz�ni fejleszt�s�ben. K�t �j k�zponti p�lyaudvar fel�p�t�s�vel sz�moltak: egyet a v�ros d�li r�sz�n, egyet pedig a Stadtbahnnal val� keresztez�sn�l. Ezekkel helyettes�tett�k volna a megl�v� fejp�lyaudvarokat. Azonban az I. vil�gh�bor� kit�r�se miatt az �p�tkez�s nem kezd�dhetett el. 1934-ben ker�ltek el� ism�t a tervek, amikor az S1 vonal kivitelez�s�t v�gezt�k, de a k�zponti p�lyaudvart�l eltekintettek. �gy a fejp�lyaudvarok �s a Lehrter Bahnhof megmaradtak, azonban a Stadtbahn r�v�n �sszek�ttet�s j�tt l�tre a vas�ti gy�r�n kereszt�l. A II. vil�gh�bor� v�get vetett ennek a fejl�d�snek. A hadi c�lokat is kiszolg�l� vas�ti l�tes�tm�nyek a sz�vets�ges csapatok els� sz�m� c�lpontjaiv� v�ltak a bomb�z�sok sor�n. Ahogyan Berlin, a Lehrter Bahnhof is s�lyos k�rokat szenvedett A romokon, amennyire lehetett fenntartott�k a vas�ti forgalmat, azonban a h�bor� ut�ni kett�osztott Berlinben elvesztett�k jelent�s�g�ket a p�lyaudvarok. V�g�l 1952-ben a Deutsche Reichsbahn megsz�ntette a vas�ti szolg�ltat�st a Lehrter Bahnhofon �s 1959-ben az egykori gy�ny�r� �p�let �llva maradt falait is felrobbantott�k.
Az 1990-es �vek elej�n Berlin egy egyed�l�ll� k�zleked�si helyzettel szembes�lt �s �j kih�v�sokkal tal�lta szembe mag�t. A fenntarthat� v�rosi fejl�d�s csak akkor tarthat�, ha a k�zleked�s folyamatos, ehhez rendelkez�sre �ll a megfelel� infrastrukt�ra �s ha a k�rnyezetv�delem kiemelt figyelmet kap. Berlin sz�m�ra ez azt jelentette, hogy el�sz�r a k�zleked�st kell fejleszteni. A tervez�k, a korm�ny �s Berlin v�rosa meghozta a d�nt�st a „Gomba projektr�l”, ami egy �j �szak-d�li vas�ti kapcsolatot �s egy k�zponti p�lyaudvart tartalmazott Humboldthafen �s a Lehrter Bahnhof S-Bahn �llom�sok k�z�tt. Az �j vonal �s Eur�pa legnagyobb �tsz�ll� p�lyaudvara hatalma lehet�s�get teremt Berlin sz�m�ra ahhoz, hogy elfoglalhassa m�lt� hely�t az eur�pai nagyv�rosok k�z�tt.

Az �p�let
A keresztez�st n�gy, egyenk�nt 46 m�ter magas torony�p�let szeg�lyezi, melyek k�z�l kett�-kett� h�dszer�en �sszekapcsol�dik a f�csarnok �vegteteje felett. Az �p�tkez�s sor�n 1,5 milli� k�bm�ter talajt mozgattak meg, f�l milli� k�bm�ter betont, 85 ezer tonna ac�lt haszn�ltak fel.
Az �tszintes �p�let �sszesen 70 ezer n�gyzetm�ter ter�let�, melyb�l 15 ezer n�gyzetm�teren �zletek �s vend�gl�t�ipari egys�gek helyezkednek el. Itt is megtal�lhat� a DB �ltal ny�jtott �sszes szolg�ltat�s, k�zt�k a car sharing �s a ker�kp�r k�lcs�nz�s is. Hat v�g�ny van a kelet-nyugati vonalon, amib�l kett�t az S-Bahn, a t�bbit az RE (Regional Express) szerelv�nyek �s n�h�ny t�vols�gi vonat fog haszn�lni. Az �szak-d�li alag�tban 8 v�g�ny van, �t az ICE, RE �s t�vols�gi vonatoknak, h�rom pedig az egyel�re m�g nem k�zleked� S-Bahnnak van fenntartva. A vil�gos �s t�gas p�lyaudvar j�l beleillik a modern korm�nyzati negyedbe is. A projekthez tartozott m�g egy �llom�s �p�t�se a belv�rosban: a Potsdamer Platzon, Berlin �j, modern v�rosr�sz�ben �p�lt egy f�ldalatti, n�gyv�g�nyos p�lyaudvar.
Az �p�tkez�s 1995. okt�ber 13-�n kezd�d�tt el. A ter�let megtiszt�t�s�val �s a kor�bbi p�lyaudvar m�g fennmaradt r�szeinek bont�s�val indult el a munka.
1996. �prilis 1-j�n l�ttak neki az alapoz�si munk�latoknak.
2001. m�jus 7-�n helyezt�k el a kelet-nyugati csarnok els� elem�t. Az �vegcsarnok 61 m�ter sz�les, 34 m�ter magas �s 167 m�ter hossz�. �sszesen 10 ezer darab �vegt�bl�t helyeztek el, melyek 3600 tonna �sszs�llyal rendelkeznek. Az �vegh�zhat�s kiv�d�se �rdek�ben speci�lis, a k�ros UV sugarakat is kisz�r� r�teggel l�tt�k el �ket. Minden egyes t�bla m�s-m�s alak� a speci�lis csarnok�p�let miatt.
2002. j�nius 16-�n �tadt�k a kelet-nyugat ir�ny� vonalat, �gy ett�l a napt�l kezdve a vonatok az �j p�lyaudvaron kereszt�l haladtak. J�lius 4-�n �lltak meg itt el�sz�r az S-Bahn szerelv�nyek. A t�bbi vonat csak �thaladt a p�lyaudvaron. A r�gi Stadtbahn meg�ll�t pedig elbontott�k. �v v�g�n az utols� �tem alapoz�si munk�latait is elkezdt�k �s a r�gi vonal utols� elemeit is elbontott�k. 2003-ban folytatt�k a B96 alag�t �p�t�s�t �s a megkezd�d�tt a peronok burkol�sa.
2004-ben az alag�tban elhelyezt�k a vas�ti p�ly�t �s a ny�r v�g�n �thaladt az els� szerelv�ny. Szeptemberben kezdt�k el beszerelni a 43 liftet �s az 54 mozg�l�pcs�t.
2005-ben k�sz�lte el a f�csarnok feletti h�dszer� �p�letr�sz, mely az irodatornyokat k�ti �ssze. K�l�nleges technol�gi�val �p�tett�k meg: k�t-k�t darabban, f�gg�leges helyzetben k�sz�lt el az ac�lv�z, majd ezt hidraulikus berendez�sekkel egy-egy �jszaka alatt leengedt�k v�zszintes helyzetbe, majd �gy r�gz�tett�k �ket. Ebben az �vben kezd�dtek meg a bels��p�t�szeti munk�k is.

Az �tad�s
2006. m�jus 26-�n este t�bb sz�zezer �rdekl�d�t v�rtak a p�lyaudvarra �s annak k�rny�k�re. Angela Merkel, N�metorsz�g kancell�rasszonya jelenl�t�ben ny�lt meg Eur�pa legmodernebb p�lyaudvara, mely mai �ron sz�molva 700 milli� eur�ba, azaz k�r�lbel�l 180 milli�rd forintba ker�lt. Az els� vonat egy ICE szerelv�ny volt, mely Lipcs�b�l �rkezett. A protokoll�ris esem�nyek �s a hivatalos �tad�si cerem�nia ut�n sz�npomp�s t�zij�t�k �s l�zershow sz�rakoztatta az egybegy�lteket. Ezzel egy korszak lez�rult az orsz�g �s Berlin �let�ben, ugyanakkor egy �j, nagy lehet�s�geket biztos�t� id�szak is kezdet�t vette, mellyel tov�bb er�s�dhet a n�metek EU-ban megl�v� vas�ti szerepe.

Adatok, sz�mok
    * L�trehozott �j munkahelyek: 900
    * ebb�l DB-alkalmazott: 300
    * Bev�s�rl� ter�let m�rete: 15 000 m²
    * Vonatok sz�ma naponta: t�vols�gi 164 db, region�lis 314 db, S-Bahn 616 db
    * Utasok �s l�togat�k sz�ma naponta: 300 000 f�
    * Be�p�tett beton mennyis�ge: 500 000 m³
    * Be�p�tett ac�lszerkezet: 85 000 tonna
    * Mozg�l�pcs�: 54 db
    * Lift: 43 db
    * Panor�ma-lift: 6 db

-Forr�s: wikipedia.hu