Wilhelm von Bode f�igazgat�s�ga alatt, 1905. ut�n felgyorsult a berlini m�zeumfejleszt�s. Az 1882. �s 1939. k�z�tti �sat�sok �s a f�igazgat� c�ltudatos, k�r�ltekint� v�s�rl�sai gy�jtem�nygyarapod�ssal j�rtak, ami helysz�k�t eredm�nyezett. Ez�rt Ernst Eberhard von Ihne tervei alapj�n a szigetcs�cson 1904-ben, olasz neobarokk st�lusban fel�p�lt a Frigyes Cs�sz�r M�zeum, amely alap�t�ja �s gyarap�t�ja, vagyis Bode nev�t 1956., a teljes �jj��p�t�s �ta viseli. Jellegzetes kupol�j�val �s bej�rati csarnok�val �gy n�z ki, mint egy haj�, mely a Spreet szeli.

�remkabinetje a maga f�lmilli�s �llom�ny�val a vil�g egyik legnagyobb �s legjelent�sebb �remgy�jtem�nye. A g�r�g, r�mai, k�z�p- �s �jkori, n�met �s m�s eur�pai ter�letekr�l val� pecs�tek, pecs�tnyom�k, medalionok �s a gazdag bank�gy�jtem�ny legink�bb a m�v�szett�rt�n�szeket, t�rt�n�szeket �s k�zgazdas�gtani kutat�kat cs�b�t.

Az �kereszt�ny �s biz�nci gy�jtem�ny els�sorban a F�ldk�zi-tenger partj�n �l� n�pek vall�si �let�b�l �riz felbecs�lhetetlen eml�keket, id�sz�m�t�sunk kezdet�r�l.

A k�pt�r a vil�gh�bor� alatt �s ut�n p�tolhatatlan vesztes�geket szenvedett. Legr�gebbi darabja a XV. sz�zad v�g�r�l, ismeretlen mestert�l sz�rmaz�, k�s� g�tikus von�sokat mutat� Utols� vacsora c. olt�rk�p; leg�rt�kesebb darabja viszont Leonardo da Vinci Krisztus felt�mad�sa c. festm�nye. A legt�bb alkot�s n�met fest�kt�l, �gy mint Holbein, D�rer �s Cranach tan�tv�nyait�l sz�rmazik.

A szoborgy�jtem�ny t�bbek k�zt a rom�n m�v�szet legjelent�sebb n�met eml�k�t, a korai g�tika h�res alkot�sait, a n�met renesz�nsz, barokk �s rokok� eml�keit �rzi.

�talak�t�s miatt 2001-ig z�rva volt.

Eljut�s: L�sd M�zeumsziget.

Bel�p�jegy: L�sd M�zeumsziget.

Nyitva tart�s: Az �remkabinet tanul�terme: kedd-p�ntek 10-16:30 h, ki�ll�t�s: h�tf�-vas�rnap 10-18 h.

-Forr�s: utazas-nyaralas.info