1933-ban a nagytks krk nyomsra Hindenburg kancellr nevezte ki Adolf Hitlert.Az orszgban llami politika hrdette az antiszemitizmust, mely a zsid lakossg ellen irnyult.1939-ben a Szovjetunival kttt Molotov-Ribbentrop-paktumnak megfelelen megtmadta s elfoglalta Lengyelorszgot, ezzel kitrt a II. vilghbor.A nyugati orszgok (Franciaorszg, Benelux llamok), valamint Grgorszg s Jugoszlvia elfoglalsa utn 1941-ben megtmadta a Szovjetunit.A hbor menete 1943-ban, a sztlingrdi csatban fordult meg s ezutn szinte minden hadszntren vdekeztsre knyszerlt a nmet hader.A zsid lakossgot az elfoglalt orszgokbl sszegyjtttk,koncentrcis tborokba (Auschwitz, Dachau, Buchenwald) hurcoltk, majd kivgeztk ket.1945.mjus 8-n Nmetorszg felttel nlkl kapitullt.A legnagyobb hbors bnsk ngyilkosok lettek, a tbbit pedig a nrnbergi perben tltk el.
Egy kis kiegszts az oldal szerkesztjtl:
gy gondolom,a szveg elg felsznes,ezrt segtek egy kicsit jobban megrteni annak,aki mg nem tanulta ezt a rszt trtnelembl.Az antiszemitizmus zsidellenessg, mely klnbz dolgokban nyilvnult meg, pl. egy zsid zlet ablakban fel kellett tntetni,hogy a tulajdonos zsid, valamint gynevezett Dvid-csillag viselsre is kteleztk ket.A hbor indtshoz is van egy kis kiegszteni valm.Nmetorszg s a Szovjetuni megegyezett,hogy kzsen foglaljk el Lengyelorszgot,ami megis trtnt, a nyugati rsze Nmetorszg,a keleti pedig a Szovjetuni lett.Ksbb Hitler sz szerint htbatmadta a Szovjetunit, Sztlin egszen addig nem akarta elhinni,hogy Nmetorszg tmad,amg tnyleg meg nem ltta a seregeket.A benelux llamok Belgium,Hollandia s Luxemburg,a "Ne" Hollandit jelenti,mert angolul Nederland.ngyilkossgoknl kiemelnm,hogy Hitler is kzjk tartozott, br sokak szerint a njvel egytt elmenekltek, persze ez nem bizonytott tny.rdekes egybknt,hogy Hitler bizonyos rszben maga is zsid volt, a nagyapja rvn.
Sajt gpels s rs!
Forrs: A trtnelem atlasza
|