K�pek a gal�ri�ban!

48 �vvel ezel�tt augusztus 13-�n kezdt�k el �p�teni a berlini falat, �s id�n van lebont�s�nak huszadik �vfordul�ja. A fal 28 �ven �t osztotta kett� Berlint, a hivatalos adatok szerint a fal ment�n 136 ember halt meg, k�zt�k nyolc szolg�latot teljes�t� katona.

Augusztus 12-�n, d�lut�n 4-kor Walter Ulbricht, a n�met kommunista p�rt f�titk�ra al��rta Kelet- �s Nyugat-N�metorsz�got elv�laszt� hat�rok lez�r�s�r�l sz�l� parancsot. A szovjet fennhat�s�g alatt �ll� orsz�gok kommunista p�rtjainak vezet�i 1961. augusztus 3-5. k�z�tt Moszkv�ban d�nt�ttek �gy, hogy N�metorsz�g nyugati �s keleti r�sze k�z�tt lez�rj�k a hat�rt.

1961-ig gond n�lk�l lehetett k�zlekedni Berlin szektorai k�z�tt. Naponta t�bb t�zezer ember ing�zott, sok kelet-berlini nyugatra j�rt bev�s�rolni, d�ligy�m�lcs�ket p�ld�ul csak a v�ros nyugati r�sz�ben lehetett kapni.

V�ge volt a szabad j�rk�l�snak

Az NDK-s hadsereg �s a rend�rs�g 12-�n �jf�lkor kezdte el Berlin "biztos�t�s�t". Erich Honecker akkori �llamf� rendelet�re a v�rosban akad�lyokat emeltek. A v�rost elv�laszt� vonalon felt�rt�k az utca k�vezet�t, �s a burkolatb�l barik�dokat �ll�tottak, a ter�leten tankok vigy�zt�k a rendet. Utc�kat, metr�vonalakat, vas�tvonalakat v�gtak kett�, de nem k�m�lt�k a temet�ket sem. Az �p�tm�ny 192 utc�t szelt kett�.

Augusztus 12. �s 13. h�tv�g�re esett �s a legt�bb berlini m�r r�g aludt, amikor az NDK korm�nya elkezdte lez�rni a hat�rt. Mire vas�rnap megvirradt, a munka nagy r�sze befejez�d�tt: Nyugat-Berlin k�r�l volt hat�rolva. Innent�l kezdve az NDK lak�i 1989-ig, a fal leoml�s�ig nem utazhattak szabadon Nyugatra. 1989-es adatok szerint a Nyugat-Berlin k�r� felh�zott hat�rvonal teljes hossza 155 kilom�ter volt, Kelet -�s Nyugat-Berlin k�z�tt valamivel t�bb, mint 43 kilom�ter hossz� fal h�z�dott.

T�bb gener�ci�s fal

El�sz�r a sz�gesdr�t ker�t�seket rakt�k le, majd az elk�vetkez� napokban ac�llapokkal eg�sz�tett�k ki �s falra cser�lt�k az ideiglenes akad�lyokat. Ezut�n kezdt�k el el�regy�rtott betonelemekb�l �p�teni a falat. Ez volt a berlini fal els� gener�ci�ja, a m�sodikat 1962 j�nius�ban h�zt�k fel, majd az els� k�t gener�ci�t 1965 t�j�n v�ltotta le egy harmadik. V�g�l 1975-ben h�zt�k fel a negyedik gener�ci�t, az �gynevezett Grenzmauer 75-�t (Hat�rfal 75). Ez 3,6 m�ter magas betonelemekb�l �llt, jobban b�rta az id�j�r�s viszontags�gait �s a hat�rs�rt�k t�mad�sait is - �ll a berlini fal t�rt�net�t bemutat� weboldalon. Nyomai jelenleg is l�that�k Berlin t�bb r�sz�n, leghosszabban az East Side Galery n�vre keresztelt, ut�lag m�v�szi alkot�sokkal befestett falszakaszon az Ostbahnhofn�l.

Vita a meg�lt hat�r�r�kr�l

Id�n van a fal leoml�s�nak huszadik �vfordul�ja �s ebb�l az alkalomb�l szinte minden h�ten cikkezik a n�met sajt� a berlini falr�l. J�liusban vita robbant ki arr�l, hogy a megeml�kez�sek sor�n szelekt�ljanak-e a falnal elhunyt �ldozatok k�z�tt. A Berliner Mauer (berlini fal) eml�kk�zpont alap�tv�nya azt latolgatta, hogy helyet kaphat-e a fal ment�n meg�lt emberekr�l sz�l� megeml�kez�sekben az a nyolc katona, akiket szolg�lat k�zben l�ttek le.

A k�rd�s heves vit�kat v�ltott ki: az ellenz�k �rvel�se szerint a menek�l�s k�zben lel�tt emberek hozz�tartoz�inak elviselhetetlen lenne ak�r csak egyetlen olyan n�vvel is tal�lkozni az eml�klist�n, akik az emberellenes rezsimet szolg�lt�k.

Az alap�tv�ny v�g�l �gy d�nt�tt, hogy a hat�ron lel�tt katon�kat nem veszi fel az eml�kfalra, hanem egy elk�l�n�tett r�szen fognak eml�kezni r�juk. A t�m�val foglalkoz� kutat�k ugyanakkor r�luk is megeml�keznek a 136 �ldozatr�l sz�l� k�nyv �letrajzi r�sz�ben, de a r�luk sz�l� �r�sok a fejezet v�g�re ker�lnek. �gy j�rt el augusztus 13-i cikk�ben a Tagesspiegel c�m� napilap is, amely a fal ment�n elhunytak neveit, �s hal�luk ok�t k�zli (a cikk itt olvashat�). A lista szerint legt�bbj�ket menek�l�s k�zben l�tt�k le vagy v�zbe fulladtak.

-Forr�s: origo.hu