A harmadik berlini mzeum, 1866-76. plt. Magnadakozsbl jtt ltre: J. H. Wagener berlini keresked hagyta a vrosra gazdag kpgyjtemnyt 1861-ben, azzal a felttellel, hogy kzkinccs teszik, nemzeti kptrr fejlesztve azt. Ezt a pldt mg szmos gazdag s mvelt berlini kvette.
Az pletet Friedrich August Stler tervezte dr oszlopokra helyezett korinthoszi templomnak iker-lpcssorral, lltlag a csszr sajt kezleg rajzolt tervei alapjn. Az ptsz azonban mg az ptkezs alatt meghalt, gy a befejezs Johann Heinrich Strack nevhez fzdik. Feljts utn 2001-ben, az els megnyits 125. s a Porosz Kirlysg alaptsnak 300. vforduljn nylt meg; timpanonjn jra a Der deutschen Kunst ('A nmet mvszetnek')-felirat s az 1871-es dtum (a nmet egysg kikiltsnak vszma) dszeleg. A termek jra rgi pompjukat lvezik: bord krpiton aranyozott szegly, dszes stukksor s nvnyornamentika stb. gy az plet belsptszetileg is nll malkots, ami a XIX. szzad szalonjait s killttermeit idzi.
A Galria a "hossz XIX. szzad" (1789-1914.) festinek alkotsait rzi, valamint idszaki kl- s belfldi modern killtsokat is rendez. De nemcsak festmnyeket, hanem szobrszati alkotsokat is gyjt. Olyan mkincsekkel bszklkedhet, mint Paul Czanne, Auguste Rodin, Francisco de Goya, Edgar Degas, Lovis Corinth s Georg Kolbe mvei, Ernst Barlach, Rudolf Belling, Oskar Kokoschka s Kthe Kollwitz alkotsai, vagy Adolph Menzel s Munkcsy Mihly tantvnynak, Max Liebermann-nak festmnyei, valamint Johann Gottfried Schadow s Christian Daniel Rauch szobrai. Kaspar David Friedrichnek kln nagyterme van. Sok XX. szzadi festmny tkerlt az j Nemzeti Galriba. Az lland killts egy kabinetjt mzeumtrtneti bemutatteremnek rendeztk be.
Eljuts: Lsd Mzeumsziget.
Belpjegy: Lsd Mzeumsziget.
Nyitva tarts: Kedd-vasrnap 10-18 h.
-Forrs: utazas-nyaralas.info |
AJÁNLOM AZ OLDALT
