A harmadik berlini m�zeum, 1866-76. �p�lt. Mag�nadakoz�sb�l j�tt l�tre: J. H. Wagener berlini keresked� hagyta a v�rosra gazdag k�pgy�jtem�ny�t 1861-ben, azzal a felt�tellel, hogy k�zkinccs� teszik, nemzeti k�pt�rr� fejlesztve azt. Ezt a p�ld�t m�g sz�mos gazdag �s m�velt berlini k�vette.

Az �p�letet Friedrich August St�ler tervezte d�r oszlopokra helyezett korinthoszi templomnak iker-l�pcs�sorral, �ll�t�lag a cs�sz�r saj�t kez�leg rajzolt tervei alapj�n. Az �p�t�sz azonban m�g az �p�tkez�s alatt meghalt, �gy a befejez�s Johann Heinrich Strack nev�hez f�z�dik. Fel�j�t�s ut�n 2001-ben, az els� megnyit�s 125. �s a Porosz Kir�lys�g alap�t�s�nak 300. �vfordul�j�n ny�lt meg; timpanonj�n �jra a Der deutschen Kunst ('A n�met m�v�szetnek')-felirat �s az 1871-es d�tum (a n�met egys�g kiki�lt�s�nak �vsz�ma) d�szeleg. A termek �jra r�gi pomp�jukat �lvezik: bord� k�rpiton aranyozott szeg�ly, d�szes stukk�sor �s n�v�nyornamentika stb. �gy az �p�let bels��p�t�szetileg is �n�ll� m�alkot�s, ami a XIX. sz�zad szalonjait �s ki�ll�t�termeit id�zi.

A Gal�ria a "hossz� XIX. sz�zad" (1789-1914.) fest�inek alkot�sait �rzi, valamint id�szaki k�l- �s belf�ldi modern ki�ll�t�sokat is rendez. De nemcsak festm�nyeket, hanem szobr�szati alkot�sokat is gy�jt. Olyan m�kincsekkel b�szk�lkedhet, mint Paul C�zanne, Auguste Rodin, Francisco de Goya, Edgar Degas, Lovis Corinth �s Georg Kolbe m�vei, Ernst Barlach, Rudolf Belling, Oskar Kokoschka �s K�the Kollwitz alkot�sai, vagy Adolph Menzel �s Munk�csy Mih�ly tan�tv�ny�nak, Max Liebermann-nak festm�nyei, valamint Johann Gottfried Schadow �s Christian Daniel Rauch szobrai. Kaspar David Friedrichnek k�l�n nagyterme van. Sok XX. sz�zadi festm�ny �tker�lt az �j Nemzeti Gal�ri�ba. Az �lland� ki�ll�t�s egy kabinetj�t m�zeumt�rt�neti bemutat�teremnek rendezt�k be.

Eljut�s: L�sd M�zeumsziget.

Bel�p�jegy: L�sd M�zeumsziget.

Nyitva tart�s: Kedd-vas�rnap 10-18 h.

-Forr�s: utazas-nyaralas.info