Sajt�h�rek szerint pszichotikus t�neteket produk�l Knut, a Berlini �llatkert szt�rjegesmedv�je: val�s�gos d�hrohamokat kap, ha nem engedik a l�togat�k el�, �s r�t�mad a gondoz�ira. Szoros emberi kapcsolatai miatt ink�bb embernek, mint jegesmedv�nek �rzi mag�t. Hazai szakemberekt�l megtudtuk, hogy ember �s �llat viszonya pillanatok alatt �letvesz�lyess� v�lhat, �s m�r csak a „szeretnival� kis sz�rgomb�c” �rdek�ben is elengedhetetlen az a bizonyos h�rom l�p�snyi t�vols�g.

Knutot �s testv�r�t sz�let�s�k ut�n anyjuk magukra hagyta. Az egyik bocs p�r napon bel�l elpusztult, Knutot siker�lt megmenteni, emberek nevelt�k fel. Frank Albrecht �llatv�d� – aki 16 �ve �llatv�delmi szempontb�l vizsg�lja a n�metorsz�gi �llatkerteket – m�r h�rom h�napos kor�ban javasolta, hogy altass�k el a k�lyk�t, mert a k�r�lm�nyek nem teszik lehet�v�, hogy fajt�rsaihoz hasonl� m�don „norm�lisan” fejl�dj�n. A jegesmedv�k feln�tt korukban a legvesz�lyesebb ragadoz�k k�z� tartoznak, ez�rt tov�bbi gondot okozhat, ha m�r fiatal korban nevel�si „zavaroknak” vannak kit�ve - �rja a National Geographic Online.

A jegesmedvebocs pillanatok alatt N�metorsz�g kedvenc�v� v�lt, s�t a vil�g minden r�sz�b�l �rkeztek l�togat�k hogy megcsod�lj�k a b�jos kis �llatot. Most viszont �gy t�nik, Albrechtnek igaza volt: a most 15 h�napos Knut d�hrohamokat kap, r�t�mad a gondoz�ira. Lap�rtes�l�sek szerint Knutot azonnal el kell t�vol�tani az �llatkertb�l, mert s�lyosan pszichotikus, k�z�ns�gf�gg�, �s d�h�ng� feln�tt� v�lt. �pol�ja szerint f�gg�v� v�lt a l�togat�kt�l, ha nem fogadja taps �s ki�ltoz�s, val�s�gos �rj�ng�sbe kezd. Knut lassan becsavarodik, mivel nem jegesmedvek�nt, hanem emberk�nt tekint mag�ra.

Nincs baj, ha az anyja neveli

Az �llatkert „marketigszempontb�l” eddig t�k�letesen kihaszn�lta a val�ban j�t�k mack�nak kin�z� kismedv�t. K�v�ncsiak voltunk, hogy mit rontottak el Berlinben, �s meddig terjedhet az ember �s a vad�llat kapcsolata an�lk�l, hogy b�rki is megs�r�lj�n. �m a Figyel�Netnek nyilatkoz� �llatkerti vezet�k – akik a t�rt�ntekr�l hivatalos forr�sb�l m�g nem �rtes�ltek – diplomatikusan fogalmaztak, �m k�l�nleges hangs�lyt fektettek t�vols�gtart�sra, �s betekint�st engedtek a hazai gyakorlatba.

„Szakmailag �s etikailag is hib�s l�p�s lenne sajt�h�rek alapj�n v�lem�nyt mondani egy �llatkert munk�j�r�l” – mondta el lapunknak R�v�szn� Petr� Zsuzsa, a Ny�regyh�zi �llatpark Kht. oszt�lyvezet�je. A berlini az egyik legsz�nvonalasabban m�k�d� �llatkert a vil�gon, ez�rt er�s kritik�val kell fogadni a Knuttal �s a hib�s b�n�sm�ddal kapcsolatos h�reket – tette hozz�. Ny�regyh�z�n h�rom jegesmedve �l, egy harminc�ves p�r, �s Jorek, a m�sf�l �ves „kiskamasz”. Jorek Szerbi�b�l �rkezett, �s az anyja nevelte fel: stabil, kiegyens�lyozott jellem.

�letvesz�lyes kapcsolat

Fontos szab�ly, hogy a gondoz�k soha nem lehetnek egy t�rben a jegesmedv�vel, amely a F�ld egyik legnagyobb ragadoz�ja. M�r a „kis” Jorek is 150 kilogrammot nyom, �s nincs tiszt�ban az erej�vel: feln�tt kor�ban egyetlen bar�ts�gosnak sz�nt mancscsap�s�val meg�lhet egy embert. Ha m�gis az ember k�nytelen felnevelni egy �llatot, akkor arra kell t�rekedni, hogy min�l hamarabb visszaker�lj�n fajt�rsai k�z�, de m�g �gy is el�fordulhatnak viselked�si zavarok. Ahogy n� az �llat, �gy cs�kkentik a gondoz�val elt�lt�tt id�t, a fajt�rsaival szomsz�dos ketrecben tartj�k: fokozatosan �sszeszoktatj�k a t�bbiekkel. Nem szabad elfelejteni, hogy vad�llatokr�l van sz�, feln�tt korukra �letvesz�lyess� v�lnak – figyelmeztet a szakember.

A S�st� Zoo igyekszik olyan k�r�lm�nyeket teremteni az �llatoknak, ahol azok ki�lhetik �szt�neiket, term�szetes m�don viselkedhetnek. Ezt nevezik k�rnyezetgazdag�t�snak, �s az egyik alapvet� felt�tele annak, hogy az �llatok kiegyens�lyozottak �s eg�szs�gesek legyenek – mondja R�v�szn� Petr� Zsuzsa. A jegesmedv�knek ez�rt k�vek k�z�, bokrok t�v�be rejtik a t�pl�l�kot, �gy hossz� id�re elfoglalj�k magukat. Mindennap meghat�rozott id�ben halat sz�rnak az �vegfal� medenc�j�kbe, aminek „�sszeszedeget�se” ak�r t�bb �r�s sz�rakoz�st ny�jt a l�togat�knak �s az �llatoknak is.

Nem ismeri fel a fajt�rsait

A helysz�nen val� szakmai t�j�koz�d�s h�j�n T�r�k L�szl�, a Veszpr�mi �llatkert igazgat�ja sem k�v�nta komment�lni a berlini medvebocsr�l sz�l� h�reket. Saj�t gyakorlatukr�l azonban sz�vesen besz�lt, a Veszpr�mi �llatkertben ugyanis �pp a k�zelm�ltban kezdtek el „mesters�gesen” nevelni egy husz�rmajmot. Anyja nem szoptatta, hanem a fark�n�l fogva cib�lta k�rbe-k�rbe a kifut�ban: a tapasztalatlan n�st�ny l�that�an „nem tudott mit kezdeni” az �jsz�l�ttel.

A szakembereknek azonnal k�zbe kellett l�pni�k, a kismajmot, Alfr�dot most az �llatkert egyik munkat�rsa, Marokh�zi Csab�n� neveli. Hatalmas felel�ss�ge, hogy ne szoktassa t�ls�gosan mag�hoz az �llatot, mert a c�l az, hogy vissza kell �t juttatni a csapat�ba. Ez�rt t�bbek k�z�tt a "sz�l�i melegs�get" is ink�bb egy pl�ssmajommal p�tolj�k, mint dajk�l�ssal. Az intelligens �l�l�nyek ugyanis – a majom �pp�gy, mint a jegesmedve – annyira hozz�szoknak az emberhez, hogy fajt�rsnak tekintik, saj�t rokonaikat pedig idegennek.

H�rom l�p�s t�vols�g

„A p�tsz�l�nek folyamatosan tartania kell azt a bizonyos h�rom l�p�s t�vols�got kedvenc�t�l, ami tal�n nehezebb, mint a h�rom�r�nk�nti etet�s, az �lland� figyelem. Valljuk be, igen neh�z egy kis�llatot nem simogatni, babusgatni” – emeli ki a neh�zs�gek emberi oldal�t az igazgat�. A husz�rmajomb�bit naponta elviszik a csapathoz, �s – term�szetesen a r�cson kereszt�l – hagyj�k, hogy figyelj�k, meg�rints�k egym�st. Ez k�t szempontb�l is fontos. Egyr�szt a kismajom megtanul „majom m�dra kommunik�lni”, megismeri a hord�n bel�li hierarchi�t, rendet.

M�sr�szt a csapatnak is van ideje megszokni �t, m�g ellenkez� esetben ak�r meg is �lhetn�k. Harminc-negyven �ve az el�rvult �llatokat fajt�rsaikt�l elz�rva nevelt�k, majd feln�ttk�nt pr�b�lt�k �ket visszaszoktatni a k�z�ss�gbe. Ez nagyon ritk�n, �s akkor is hatalmas neh�zs�gek �r�n siker�lt. Ma m�r l�p�sr�l l�p�sre haladnak, �s az �pol� felk�sz�lts�g�n m�lik, hogy az �llat lelki s�r�l�s n�lk�l illeszkedjen vissza fajt�rsai k�z�. Az igazgat� szerint a magukra hagyott �jsz�l�tt �llatok mindig neh�z szakmai �s erk�lcsi kih�v�s el� �ll�tj�k az �llatkertek munkat�rsait. Alapszab�ly ugyanis, hogy a lehet� legkev�sb� avatkoznak bele az �llatok term�szetes viselked�s�be.

�llatbar�tk�nt �s felel�s szakemberk�nt ugyanakkor nem hagyhatj�k a kicsi pusztul�s�t. Veszpr�mben ez�rt �gy kezelik a probl�m�t, hogy amely faj szaporulat�nak nincs hely az �llatkertben, ott egynem� �llatokat tartanak, illetve fogamz�sg�tl�st alkalmaznak. Amelyeket pedig szapor�tani akarnak, azokat minden k�r�lm�nyek k�z�tt felnevelik – fogalmaz T�r�k L�szl�.

-Forr�s: fn.hu